Baranyai György et al. (szerk.): 1848/49. zalai eseménytörténete - Zalai Tükör 1974/1. (Zalaegerszeg, 1974)
Degré Alajos: Zala megye központi közigazgatása 1848-ban
kolással, hogy a bizottságra nincs szükség. A valóságban inkább tehetetlenségét ismerte el. Az állandó bizottmány azonban a lemondást nem fogadta el.69 Mikor Szemere belügyminiszter felszólította a lakosságot, siessen önkéntes adományokkal a haza javára, ezek összegyűjtésére a megye mind a 22 szolgabírói kerületébe külön bizottságot küldött ki, általában 4—5 tagút, az egerszegi kerületbe 7 tagút, egyik szántói kerületbe 3 tagút. E bizottság tagjai közé már főpapot nem választottak, főurat is keveset, de szinte minden bizottságba került lelkész is. E bizottságba bevették Babochay Jánost, a nemességet szerzett kanizsai ügyvédet, ki a „százas tanács” elnökeként a forradalmi kívánságok zászlóvivője volt, természetesen a már említett Rama- zetter Vince sümegi kékfestőt, Zakál György nemesnépi bocskoros nemest, néhány muraközi telkes gazdát is. E bizottságok gyorsan végeztek, három héten belül már be is fizették a gyűjtött összegeket a megye pénztárába, de néhány ékszeren kívül összesen 16 717 Ft-ot gyűjtöttek össze.70 A megye maga a nemesi pénztárból 5000 forintot adott.71 A június 15-én tartott képviselőválasztáson Alsólendván verekedés tört ki, ami miatt a megválasztott Gyika Jenő főszolgabíró mandátumáról lemondott. Nagykanizsán pedig a verekedés olyan méretet öltött, hogy a választást félbe kellett szakítani. Vizsgálatra egyik helyre 6, a másikra 8 tagú bizottságot küldött ki a bizottmány, azzal a feladattal, hogy ha a verekedés felbúj tóit és vezetőit felismerik, azokat tartóztassák is le.72 E bizottságok tagjai kizárólag tisztviselők és középbirtokos urak voltak. Hogy ez a rengeteg kiküldött bizottság hogyan működött, azt legjobban jellemzi Bogdán György muraközi dráva vidéki alszolgabíró jelentése, ő ugyanis azzal indokolta a nemzetőrök összeírásának késedelmes beküldését, hogy a törvények kihirdetésére és megmagyarázására alakult bizottság megmagyarázta ugyan az új törvényeket, melyeket a nép örömmel fogadott, csak azt kifogásolta, miért nem osztották ki ezek szövegét horvát nyelven is, de a megmagyarázás után a bizottság két földbirtokos tagja: Csesznék János és Zathuneczky György hazament, Bogdán János Csáktornyái városi jegyzőt lefoglalta hivatala, a két földműves tagot, Kreszingert és Gopolnyákot elfoglalta a mezei munka, így az összeírást esküdtjével ketten végezték el.73 V. Volt az állandó bizottmánynak néhány nagyszabású szervezeti kezdeményezése is. Mindjárt első ülésén elhatározta, az 1848: XI. te. 3 §-ának alapul vételével, de annak kiterjesztő értelmezésével, hogy az eddigi egy büntető és egy polgári törvényszék helyébe a megye minden járásába kerületi törvényszéket szervez, összesen hatot. Az új, nagyszabású szervezetnek jogcíme az volt, hogy az úrbéri viszonnyal az úriszékek is megszűntek, tehát azoknak az ügyeknek, melyeket eddig az úriszékek tárgyalták, java részét a megyei törvényszéknek kell letárgyalnia. Az eddigi központi törvényszék amúgyis munkával túl volt terhelve. Formálisan azzal indokolták a sok új 54
