Baranyai György et al. (szerk.): 1848/49. zalai eseménytörténete - Zalai Tükör 1974/1. (Zalaegerszeg, 1974)
Vajda László–Vajda Lászlóné: Zala megye az 1848–49-es polgári forradalom és szabadságharc idején
után vetette magát. December 25-én már Zalalövőt és Körmendet is elérték csapatai. Itt megálltak néhány napra pihenni, majd értesülve, hogy a magyar hadtest már Pápán túl menetel — december 29-én visszafordultak Zala megyébe, 31-én foglalták el Zalaegerszeget.121 Az 1849. tavaszi események és a szabadságharc leverése Az ellenforradalmi erők koncentrált támadásának eredményeként december végére a Dunántúl nagy része megszállás alá került. Windischgrätz Pest felé közeledett, sor került a főváros kiürítésére, s az országgyűlés Debrecenbe költözött. Ugyanebben az időben Zala megyét több oldalról is elárasztották az osztrák és a horvát csapatok — mint fentebb erről már szóltunk — s ezzel a megye több mint 4 hónapra császári kézbe került. A december 30-án összeülő bizottmány sürgősen intézkedett, hogy az ellenség betörése esetén a pénztárral és a jegyzőkönyvekkel együtt Csillagh alispán biztos helyre meneküljön. Ez már aznap este be is következett.122 A Zalaegerszeget december 31-én elfoglaló Burits osztrák tábornok első dolga volt, hogy levelet írjon a Zalaapátiban tartózkodó alispánnak. Keményen megparancsolta, hogy 24 órán belül a megye tisztviselőivel együtt térjen vissza. Csillagh — a közben utána szökött bizottmányi tagokkal január 1-én tárgyalta meg a levelet. Határozatot hoztak arról, hogy amennyiben személyes biztonságukat garantálják, s nem gátolják tevékenységükben — visszatérnek. Egyben az Országos Honvédelmi Bizottmány tudomására hozták a megyeszékhely elfoglalását is. Burits a válasz elolvasása után maga elé parancsolta Farkas Imre főbírót, akinek újból hangsúlyozta, hogy a tisztviselők személyes szabadságát meghagyja, de ha nem térnek vissza, elfogatja őket. A bizottmány tagjai ezt mérlegelve, a visszatérés mellett döntöttek. Mindenesetre a pénztárt előrelátóan a megyei főadószedővel együtt Apátiban hagyták.123 Burits a város megszállásának napján a városi tanács elé terjesztette a követeléseit. Hangoztatta, hogy „az előbbi rendnek visszaállítása végett” szállta meg a várost. Felszólította a tanácsot, hogy ügyeljen a közcsend és a béke fenntartására. 48 órán belül a városban található fegyvereket szolgáltassák be. Nyilatkozatot kért a várostól, hogy „a lakosság hűséges és engedelmes jobbágya kíván-e lenni a Császári és Királyi Felségnek, avagy ellenségének tekinti magát?” Ez utóbbi esetben rommá lövi a várost. A városi tanács — kényszerhelyzetben — az első két követelés teljesítését megígérte, ez utóbbinál azonban igyekezett ragaszkodni a törvényes állapotokhoz: „... ami a hűséget illeti, miután Zalaegerszeg város polgárai és lakosai koronás fejedelmüknek mindenkor hű és engedelmes jobbágyai voltak, így jelenleg is a koronás királyuknak hűséget és engedelmességet ajánlanak.”124 3* 35
