Baranyai György et al. (szerk.): 1848/49. zalai eseménytörténete - Zalai Tükör 1974/1. (Zalaegerszeg, 1974)
Kerecsényi Edit: A szabadságharc kora a Zalakomár környéki nép emlékezetében
KERECSÉNYI EDIT A SZABADSÄGHARC KORA A ZALAKOMÄR KÖRNYÉKI NÉP EMLÉKEZETÉBEN 1947—48-ban, a szabadságharc 100. évfordulójának emlékére hatszáz, a 48-as események színhelyéhez közel eső helységben országos kutatás mérte fel, miként él a nemzet emlékezetében történelmünk egyik legnagyszerűbb időszaka, az 1848—49-es forradalom és szabadságharc kora. Az adatgyűjtést főleg egyetemi hallgatók és néprajzosok végezték, köztük e dolgozat szerzője is. A feladat történeti mondák, emlékezések, dalok gyűjtése volt, leginkább idős parasztoktól, munkásoktól. Zala megyében Kiskomárom környékét, Somogy megyében pedig Somogy- szob—Böhönye vidékét választottam vizsgálódásom tárgyául. A gyűjtött anyagból kb. 800 cédula készült, mely a húszezer lapos országos gyűjtés részeként Budapesten, az Egyetemi Néprajzi Intézet 48-as Adattárában található meg. A hatalmas anyag első feldolgozója Dégh Linda volt.1 A szerző 206 oldalas művében azonban csaknem száz oldalon a gyűjtött dalokat közli, a visszaemlékezések zömét képező prózai anyagból csupán 28 lapnyi ízelítőt ad. Jelen dolgozat szűk keretei között nem dolgozhattam fel teljes egykori gyűjtésemet. A Komárváros-környéki anyagot választottam ki közzétételre, mivel Komárváros, Kiskomárom, Galambok és Nagyrada a horvát átvonulás útjába estek, és az ottani harci események 1950 körül még éltek a nép emlékezetében. A mondottakat szó szerint igyekeztem közölni, de nem tájnyelvi, hanem köznyelvi kiejtés szerint. Az áttekinthetőség és a felesleges ismétlések elkerülése érdekében azonban a lejegyzett szövegeket témák szerint csoportosítottam, és ahol az adatok, a vélemények hasonlók vagy azonosak voltak, összefoglalva közlöm őket. A jobb adatközlőktől azonban hosszabban is idézek. Nem érdektelen ugyanis, hogy milyen mérvű egy-egy embernek a szájhagyomány útján szerzett ismeretanyaga. A közlők kiválogatása során különösképp ügyeltem arra is, hogy a kérdezettek ne a kalendáriumokban vagy másutt olvasott történeteket ismételjék el, hanem arról beszéljenek, amit szüleiktől, rokonaiktól, ismerőseiktől hallottak gyermekkorukban vagy később. Az adatközlések helyi vonatkozású történeti hitelét főleg Novák Mihály: Zalavármegye az 1848—49. évi szabadságharczban2 című, sok apró részletet is tartalmazó könyve alapján igyekeztem leellenőrizni, de felhasználtam e célból a Thury György Múzeum 1848-as tárgyú okmánytári anyagát,3 helyenként a készülő megyei helytörténeti lexikon cédula-anyagát, s egyéb forrásmunkákat is. Ezekre a lábjegyzetben hivatkozom. Az adatközlések történeti értékelésére nem vállaikozhatom; ahol különösképp nyilvánvaló a közlő tévedése, ott közvetlenül a szöveg után zárójelben kérdőjel található. 141
