Baranyai György et al. (szerk.): 1848/49. zalai eseménytörténete - Zalai Tükör 1974/1. (Zalaegerszeg, 1974)
Vajda László–Vajda Lászlóné: Zala megye az 1848–49-es polgári forradalom és szabadságharc idején
dést a liberális eszmék megvalósulását tükrözték. A március 30-án összegyűlt megyei rendek először a pesti Helytartó Tanács cenzúra eltörlését bejelentő és az új sajtótörvény ideiglenes rendszabályait tartalmazó jelentései tárgyalták meg. Határozat született ennek kihirdetéséről.19 Ugyanezen a napon ismertették a megye vezetői előtt a Pozsonyból megküldött nagy horderejű országgyűlési nyilatkozatot is, amely a közteherviselés elfogadását, a papi tized és az úrbéri viszonyok megszüntetését tartalmazta.20 A közgyűlésen bizottságokat alakítottak, hogy a nyilatkozatot megye szerte minden járásban és faluban kihirdessék. Ezzel a jobbágyfelszabadítás törvényének szentesítés előtti kihirdetésével kezdődött el az úrbéri viszonyok megszűnése, a feudális szolgáltatások eltörlése. Központi választmány megalakítására is sor került, melynek feladata lett ......az egész megye bel békéjére és csendességére felügyelni.” Tagjai a megye vezető tisztségviselői többségükben földbirtokosok lettek, kiegészülve néhány hivatalnokkal és városi polgárral. Az utasítás szerint lehetőleg minél nagyobb számban legyenek együtt állandóan, hogy a szükséges intézkedéseket meg tudják tenni.21 Az egyházat, amely igen jelentős befolyásoló erővel rendelkezett a tömegek felett, szintén fel kívánták használni a rendeletek kihirdetésére és a nép lecsendesítésére: „...ennélfogva azon Megyés Püspök Urak, kiknek egyházi megyéjéhez e vármegye tartozik, . . .meg fognak kerestetni, miszerint körleveleik által az illető lelkészeket oda utasítanák, hogy azok is egyházi hivatásuknál fogva mindent kövessenek el, hogy a béke és a csend fel ne zavartassák, s a Népet a törvények eránti engedelmességre, ezek által reá- jok szabandó kötelességek tellyesítésére ahoz illőleg felvilágosíttatván ser- kencsék”.22 Sőt az Országos Ideiglenes Miniszteri Bizottmány rendelete április 3-án Csányi Lászlót és Széli Józsefet teljhatalommal ruházta fel az esetleges megmozdulások letörésére, a rend fenntartására. 23 Az április 11-i közgyűlésnek a kihirdetésre tett utasításában még arra is volt gondja, hogy külön felhívja a figyelmet: „hogy ki a rendet és bel-békét felzavarni, másnak személyét, vagy tulajdonát sérteni és bitorolni merészelné az a, legszigorúbb feleletre vonatik és minden a törvényeket sértő és mások tulajdonát veszélyeztető tettek példásan és legkeményebben fognak bűntetteim.”24 Megtörtént tehát minden óvintézkedés annak érdekében, nehogy a nép az előzetesen kihirdetett törvények, eredmények továbbfejlesztésére tegyen kísérletet. Az utolsó rendi országgyűlésen megalkotott és április 11-én a király által is szentesített törvények — amelyek az ország függetlenségének és polgári átalakulásának döntő biztosítékait rögzitették — kihirdetésére május 8-án került sor. Erre az alkalomra a megyei állandó választmány népképviseleti gyűlést hívott össze Zalaegerszegen. A falvak, mezővárosok és a helybeli polgárok többezres tömegének éljenzése mellett ismertették az új törvénycikkeket, majd Tolnay Károly követ tartott beszámolót az ország- gyűlésen történtekről. A megyében ez volt az első népképviseleti gyűlés!23 Ennek a feladata volt az is, hogy az eddigi nemesi közgyűlés helyére megválassza a megyei Állandó Bizottmányt, a legfontosabb végrehajtó hatalmat gyakorló testületet a megyében.26 11