Baranyai György et al. (szerk.): 1848/49. zalai eseménytörténete - Zalai Tükör 1974/1. (Zalaegerszeg, 1974)
Vajda László–Vajda Lászlóné: Zala megye az 1848–49-es polgári forradalom és szabadságharc idején
Megvalósultak tehát a márciusi forradalom alapvető vívmányai. Sor került — már a törvények hivatalos bejelentése előtt gyakorlatilag be is fejeződött -— a jobbágyság felszabadítására: az úrbéri viszonyok és a feudális szolgáltatások megszűntek.27 Ezzel és az ősiség törvényének megszüntetésével polgári tulajdonviszonyok mellett folytatódhatott a munka. A parasztság jelentős része készülődhetett, hogy 48 nyarán—őszén saját földjéről takarítsa be a termést. Megkezdődhettek a népképviseleti választások előkészületei és törvényes formák közt folytatódhatott az eddig elért eredmények biztosítását, megvédését szolgáló nemzetőrség szervezése. Országgyűlési választások Az 1848. április 11-én szentesített törvények a magyar polgári forradalom legjelentősebb vívmányai közül is kiemelkedik — európai viszonylatban és hazai vonatkozásban egyaránt — V. törvénycikk, amely népképviseleti alapra helyezte az országgyűlés alsótáblája tagjainak megválasztását28 Megközelítette a korabeli leghaladóbb polgári alkotmányok színvonalát, haladó jellegét azonban leginkább a magyar viszonyok megváltoztatása adja. Már nem a feudális rendi képviselet érvényesült ezután, ahol a főurak és főpapok személy szerint, a közép- és köznemesek követeik útján, míg a szabad királyi városok képviselői együttvéve adtak egy szavazatot. A nemesség ugyan változatlanul megtarthatta szavazati jogát, új viszont, hogy az értelmiség nagyobb része szintén részesülhetett az aktív választójogban, s cenzushoz kötve ugyan, de szavazhatott a kialakuló polgárság is, valamint a legalább 1/4 úrbéri telekkel bíró paraszt is. Zala megye lakosainak száma Fényes Elek statisztikája alapján. ekkor 298 515 fő volt, (1846. a megye akkori területére vonatkozó adat). Ebből az összeírt választók száma 24 878 fő, az ossz lakosság 8,33%-’a..29 Ezen összegező adatokon kívül a jelen dolgozat keretein belül nem tudunk részletes kimutatást adni a megyebeli választók társadalmi, vagyoni rétegződéséről, hovatartozásáról. Összehasonlítva a többi megye hasonló adataival és a 6%-os oszágos átlaggal, a megyében kedvezőnek tűnt a helyzet.30 Ebben az is szerepet játszott, hogy a megyében viszonylag jelentős volt a szavazásra mindenképpen jogosult nemesség aránya, és a szavazóképes volt telkes jobbágyok száma is jelentősen növekedett a XIX. század első felében.31 Általános szabályként érvényesült, hogy minimálisan 30 000 lakosra jutott egy országgyűlési követ, így a törvény értelmében a megye 9 képviselőt választhatott.32 A legtöbb megye az országban, így Zala is a törvény ismeretében a bel- ügyminiszter május 22—i rendelete előtt hozzákezdett a választások előkészítéséhez.33 A fentebb említett május 8-i népképviseleti gyűlésen ismertették a választásokról szóló törvénycikk lényegét és a választói kerületekre való beosztást is. A gyűlésről készült jegyzőkönyv többek közt kiemeli: „Kihir12
