Olvasókönyv Zala megye történetéhez (Zalaegerszeg, 1961)

F) Az ellenforradalom. Horthy korszak

Határozat Mivel Zalaegerszegen lakó polgárokról van szó, .... a képviselőtestület .... felkéri a polgármestert, hogy a kérvényezők kérvényét a zárda építő bizottságban, illetőleg az építtető Rendnél újból előterjeszteni szíveskedjék amennyiben a polgármester közbenjárásának eredménye nem lenne .... a képviselőtestületnek jogilag nincs módjában befolyást gyakorolni, egy a város közönsége szempontjából magánjellegűnek tekintendő építkezésnél abban a tekintetben, hogty az építtető kiket alkalmaz munkásokul. * A zalaegerszegi építőmunkások szakszervezete erős, az összes érdekelteket egyesítő intézmény volt, alig 9 olyan építőmunkás akadt, aki ennek nem volt tagja. És a nagyszabású építkezésnél, mely mindannyiuknak kényeidet adott volna, kizárták őket a munkából, mert szociáldemokraták voltak. A városi képviselőtestület álszent határozata óvatosan állást foglal ugyan mellettük, de szemmel láthatólag nem mer szembefordulni az építtető apáca rend képviselőjének akaratával. A rendet a szerződés megkötése körüli vitákban többnyire Pehm József apátplébános képviselte. 6. Hajós Kálmán képviselő a zalai népoktatásügy fejlesztéséről. ZÁL. Zalavármegye c. napilap 3. évf. 83. sz. 1930. ápr. 11. Hajós Kálmán a képviselőház pénzügyi bizottságának ülésén szólott Zala megye népoktatásügyéről is, mely körül bizony még sok tennivaló van. Beszédének különösen a következő szakaszai érdekelnek bennünket. Az analfabéták országos átlaga 14.2%. A Dunántúl az analfabéták száma legrosszabb Zala vármegyében, mert míg a szomszédos Vas megyében 9.8, a dunántúli átlagban 12.7, Zala megyében 16.7 az analfabéták arányszáma. Ennek a szomorú statisztikának Zala megyében a lakosság szegénysége az oka, apró falvakban szétszóródása, a rossz utak és a közlekedési vonalaktól való távolsága