Olvasókönyv Zala megye történetéhez (Zalaegerszeg, 1961)

F) Az ellenforradalom. Horthy korszak

A balatonvidéki járások átlaga elég kedvező arányt mutat. addig a forgalomtól félreeső, szegény részen az analfabéták száma tg növekedő. A pacsai járás 19.5, a novai 21.9, az alsólendvai 18, a letenyei 25.7%- Van azonban a vármegyében 7 olyan község is, amelynek iskolája nincs, és az analfabéták vannak többségben, k holott az egész országban 30 analfabéta község van, tehát a vármegyére az arány kétségbeejtő. Az 1928. évben kiadott építési programm szerint az elemi oktatás rendezésére 291 tanterem és 155 tanítói lakás felépítésére volt Zala vármegyében szükség. Igen nagy a zalamegyei iskolák zsúfoltsága is. Zalában iskolátlan községek 1918-ban oly nagy mértékben voltak, hogy az országos 243 iskolátlan községből Zalára 86 esett. Az uj iskolaépítő akciónak első gondja volt Dunántúl eme, szégyenletes analfabéta állapotok megszüntetése. Zalamegyében 1925 óta folyó népiskolai akciónak eddigi • eredménye 131 tanterem és 75 lakás. Ez év tavaszán épül fel további 41 tanterem és 13 tanítói lakás. A hálózat teljes kiépítésére és a zsúfoltság megszüntetésére 72 tanterem, 29 lakás, a tarthatatlan épületek kicserélésére 30 tanterem, vele kapcsolatban 19 lakás sürgős megépítése szükséges. * A beszámolót kormánypárti képviselő tartotta, célja nem rémképek festése, hanem az eddigi eredménnyel való dicsekvés volt. De be kellett ismernie az írástudatlanok ijesztő számarányát, az iskolák nélkül szűkölködő községek számát, és az egyátalában meg nem felelő épületek nagy mennyiségét is. Persze játszik a számokkal, olyasmivel is dicsekszik, ami nem történt meg. 1918-ban 86 községben nem volt iskola, 1930-ban már csak 7-ben. De ez nem jelenti azt, hogy 79 község iskolát kapott volna közben, mert nem részletezi, hogv az 1918-ban iskola nélkül szűkölködő községek közül hányat csatoltak 1921-ben Jugoszláviához.