Deák Ferenc ügyészi iratai 1824-1831 (Zalaegerszeg, 1995)

Bevezető

nyugodtan alapozhatta a család osztatlan birtokaira, amelyek ugyan még Zalában sem tartoztak a legnagyobb és legkorszerűbben gazdálkodó középbirtokok közé, de mégis viszonylag tisztességes és kiegyensúlyozott jövedelmet biztosítottak a családtagok számára. 3 Deák Ferenc tehát nem annyira anyagi, sokkal inkább szellemi gyarapodásra használta fel azokat a hivatali megbízatásokat, amelyeket a megye (1824. március 19én hivatalba lépett) új főispáni helyettesétől, Batthyány Imre gróftól kapott. Zala megye 1824. augusztus 9-i közgyűlésén nevezte ki az adminisztrátor Deákot tiszteletbeli tiszti alügyésszé, vagy ahogy akkor nevezték: "becsületbéli tiszti ügyvédlőnek". E hivatalában erősítette meg Deákot a főispáni helyettes az 1825. június 6-i tisztújítás alkalmával is. Az 1824. december 13-i közgyűlésen újabb, részben alügyészi tevékenységével is összefüggő megbízatást kapott: Batthyány Imre gróf kinevezte a megye árvaválasztmányának jegyzőjévé is, mégpedig sógora, Oszterhueber József (Deák Klára férje) helyére. 4 Deák az alügyészi teendőket 1832 tavaszáig, a jegyzői munkát pedig 1832 augusztusáig látta el. E két tevékenységi körben szerzett tapasztalatai és tekintélye alapján tisztelte meg Deákot táblabírói kinevezéssel az 1829. április 27-i közgyűlés alkalmával a megye adminisztrátora. 5 Az 1830- as évek elején már a legtekintélyesebb zalai táblabírók között tartották számon. 1831- ben két fontos alkalmi megbízatást is kapott; január 17-én kinevezték az országos rendszeres bizottsági munkálatokat felülvizsgáló helyi bizottság tagjává, majd július 11-én őt is delegálták a kolerajárvány megfékezésére hivatott megyei választmányba. E munkák már kifejezetten a politikusi pályakezdetet jelentették Deák számára. Különösen a rendszeres munkálatokra tett zalai észrevételek kidolgozása során betöltött kulcsfontosságú szerepe hozta meg Deáknak az elismerést. Előbb, 1832. november 5-én az országgyűlési követté választott Zalabéri Horváth János cs. kir. kamarás helyére helyettes első alispánná, majd 1833. április 15-én őt magát is Zala megye országgyűlési követévé választották. 6 Mi az, amit Deák pályafutásának 1824 és 1833 közötti időszakáról mindmáig tudhattunk? A Zala vármegye levéltárában máskülönben alapos kutatásokat végző Kónyi Manó és Ferenczi Zoltán e tekintetben csekély eredménnyel járt. Kónyi ugyan felfedezett (és be is jelölt) a büntetőperek sorozatában több, Deáknak tulajdonítható Deák gazdálkodásáról:' Molnár András: Deák Ferenc mint "mezei gazda". In: Levéltári Szemle, 1992. 1. sz. 32-43. o., U.ő.: Deák Ferenc birtokai. Egy zalai középbirtokos család gazdálkodása a 19. század első felében. In: Gazdaságtörténeti tanulmányok 1993. (Zalai Gyűjtemény 34.) Zalaegerszeg, 1993. 41-75. o. 4 ZML. kgy. jkv. 1824:1703. (aug. 9.), 1824:2484/39. (dec. 13.), 1825:1649. (jún. 6.) 5 ZML. kgy. jkv. 1829:889/890. (ápr. 27.) Deák a június 1-i kisgyülésen tette le a táblabírói esküt. (Uo. 1829:1374.) ^ Deák 1831 januárja és 1832 augusztusa közötti tevékenységéről részletesen ír: Molnár András: Deák Ferenc és a rendszeres munkálatokra tett zalai észrevételek. (Megjelenés előtt a Századok 1995-ös évfolyamában.)