Deák Ferenc ügyészi iratai 1824-1831 (Zalaegerszeg, 1995)

Bevezető

védőbeszédet, végül azonban mégis csupán egyetlenegyet közölt; igaz ugyan, hogy valamennyi közül ez volt a legfontosabb. 7 Ezzel, a Babits József rablógyilkos ügyében mondott egyetlen védőbeszéddel jellemezte azután minden későbbi feldolgozás, így Ferenczi Zoltán is Deák ügyészi tevékenységét. A legrészletesebben még Ferenczi klasszikusnak számító életrajza foglalkozott az 1824 és 1833 közötti évekkel, de ahelyett, hogy kihasználta volna a megye levéltára által kínált lehetőségeket, csak az 1821/23-as rendi ellenállást, és annak zalai hősét, Deák Antalt mutatta be és jellemezte. Magáról Deák Ferencről szólva csupán a Vörösmarty Mihályhoz írott korai levelekből idézett néhányat, így elsősorban Deáknak a pesti értelmiségi fiatalokkal kötött baráti kapcsolatát ecsetelte.8 A Vörösmartyhoz és Stettner Györgyhöz írott, Brisits Frigyes, Taxner-Tóth Ernő, valamint Sándor Pál által később közzétett levelezésekből is elsősorban Deáknak a pesti szellemi központhoz való viszonya, olvasmányai, és egyéb apró, magánéleti eseményei ismerhetők meg. E levelek Deáknak a család gazdálkodásában, valamint a megyei közéletben, különösen az ügyészi és gyámi jegyzői tisztségekben betöltött szerepét alig-alig érintették.9 Deák ügyészi tevékenységével - ha röviden is - mindeddig csupán az ügyészi vélemények egyikét-másikát idéző Sándor Pál foglalkozott egy eldugott helyen megjelent kis írásában.10 A közelmúltban kutattam fel, és adtam közre a Deák család gazdálkodására vonatkozó legfontosabb, korábban zömében ismeretlen forrásokat, adatokat. E kutatások során kiderült, hogy Deák Ferenc 1825-től bátyjával közösen kezelte a család osztatlan birtokait, és bátyja hosszabb távolléte idején - így pl. az 1825/27-es diéta alatt - közvetlenül, személyesen irányította a Deák-birtokok gazdálkodását. Résztvett Deák a zalatárnoki rokonsággal folyó örökösödési perben, és annak lezárásában is.

11 A család gazdálkodására vonatkozó iratok feltárása során bukkant elő Deák Ferenc ismeretlen ügyészi véleményeinek egy része. A Zala Megyei Levéltárban megindított kutatásnak erőteljesebb lendületet adott, amikor 1992 januárjában megbízást kaptam, miszerint működjek közre a "Deák Ferenc Összes Művei" c. kiadvány előkészítő munkálataiban. Az Országos Tudományos Kutatási Alap támogatásával folyó munka során elsősorban a helyi levéltár 1824 és 1848 közötti iratait tártam fel. E kutatások eredményeképpen - az 1833/36-os, valamint 1839/40-es időszaki követjelentések, és az 1836/39 közötti szólásszabadsági Kónyi Manó: Deák Ferenc beszédei. 1829-1847. Bp., 1882. 1. köt. 1-6. o. (A 2. bővített kiadásban Bp, 1903. - 1. köt. 1-7. o.) Ferenczi Zoltán 1. köt. 61-73. o. (A "Deák Zala megyében" c. fejezet.) Vörösmarty Mihály levelezése. (Vörösmarty Mihály Összes Művei 17-18.) (Sajtó alá rendezte Brisits Frigyes) Bp, 1906. 1-2. köt, Taxner-Tóth Ernő: A fiatal Vörösmarty barátainak levelezéséből. Bp, 1987, Sándor Pál: Deák Ferenc kiadatlan leveleiből. Bp, 1992. Sándor Pál: Deák Ferenc politikai pályakezdete Zala megyében (1824-1832). In: Nótárius. A zalai honismereti mozgalom folyóirata 1988. 2-3. sz. 15-19. o. A 3. sz. jegyzetben említett munkák.