Deák Ferenc ügyészi iratai 1824-1831 (Zalaegerszeg, 1995)

Deák Ferenc Ügyészi Iratai

Az alperes hivatalból kirendelt védője, Polgár István tiszteletbeli alügyész tagadta a vádakat. Deák erre kérte a feltételezett bűntársak befogatását. A fölpörös ügyész kéri Horváth Krisztinát és Horváth Katalint, akikre Horváth Tamás rabszemély azt vallja, hogy az eltolvajlott portékát szekerére rakták, béfogattatni, minthogy anélkül ennek megítéltctése lehetetlen. Az 1824. szeptember 22-én hozott újabb közbenszóló ítélettel elrendelte a törvényszék a Lentiben lakó Horváth Krisztina és leánya, Horváth Katalin elfogását és kivallatását. Ennek végrehajtását sürgette egy ízben Deák. A fölpörös tiszti alügyész kéri ismét a már egyszer megrendelt befogatását a gyanús rabszemélyeknek újra megrendeltetni. A vádlottak elfogása és vallomástétele után, 1825. február 3-án folytatta Deák a pert. 1825. esztendő február hava 3án Zalaegerszeg tekintetes nemes Zala vármegyei mezővárosban folyvást tartatott büntetőtörvényszék alkalmatosságával folytatólag fölvétetett az ügye nemes Deák Ferencnek, tekintetes nemes Zala vármegyei tiszti alügyésznek, mint illető fölpörösnek vasban álló Sárközi Krisztina és Kustánczi Katalini2 rablók ellen. A fölpörös tiszti ügyész törvényes szabadságai mellett az igazság kiszolgáltatása végett jelenti, miképpen ezen gonosztévők zalaegerszegi vásár alkalmatosságával azon portékákat, melyek az eredeti követelő levélbe előlszámlálva vágynak, eltolvajlani, és Horváth János, már ezen pörben álló orgazda szekerére felrakni, s nékie általadni nem irtóztak. Kívánja azért a fölpörös tiszti ügyész ez gonosztévő tolvajokat az eredeti vádlevél értelméhez képest megbüntettetni, s aszerint mindenekbe igazságot szolgáltatni. A vád megbizonyítására idecsatoltatik a raboskodók szabad vallása az E F betűk alatt, ezek meghitelesítésétül vár. Eredeti, az 1825. február 3-i bejegyzés kivételével Deák s.k. ZML. Büntetőperek 1824. Fasc. 27. No. 90. (perjegyzőkönyv) Horváth Tamás és társai ügyében az 1825. május 74 büntetőtörvényszéki ülésen született ítélet. Horváth Tamást bűnösnek találták az orgazdaság vétkében, és az elfogásától eltelt 8 hónapnyi tömlöc mellett 30pálcaütésre, és a fogvatartás költségeinek megtérítésére ítélték. Bűntársait a Lendvai uradalom úriszékének adták át. Deák a korábbiakban pontatlanul tudta a bűntársak nevét. Az ítélet szövegében is Sárközi Krisztina és Kustánczi Katalin szerepel.