Deák Ferenc ügyészi iratai 1824-1831 (Zalaegerszeg, 1995)

Deák Ferenc Ügyészi Iratai

nem mutatta. Végre azon vád, hogy Király Jancsi a hídvégi rablás után több társokat vévén maga mellé, vélök az erdőkben szerteszét csavargott, szinte valóságos ugyan, mert maga a rabszemély sem tagadja azt, de oly helyheztetésben, midőn megfogattatásának esetére az elkövetett vétkek díjában legkeményebb büntetés várakozott reá, életének és szabadságának fenntartásáért mindent elkövetni az emberrel véle született természeti belső ösztönnél fogva talán kötelesség. Mindezeken kívül figyelmet érdemel még azon környülállás is, melyet szabad vallásában előad a rabszemély, hogy tudniillik midőn a reágyanított lótolvajlás miatt Zsiden béfogattatván, a kínzó vallatásoktól félve onnan elszökött, minden értéke lefoglaltatott, és abból soha semmi többé kezére vissza nem került, ekkor kezdett el tehát csavarogni s rabolni, mert gyermeksége óta keservesen szerzett csekély vagyonát egyszerre elvesztvén kétségbeesett, s így a szükség és kétségbeesés voltak vétkeinek kényszerítő okai. Nemes Kovács Ferenc rabszemély ellen annak az 5. szám alatti önkényes elismeréséből világos az, hogy Selyem Bódi lendvalakosi cigánynak feldúlásánál Babits Józsefnek rablótársa volt, de éppen ezen őszinte megvallás könnyebbíti vétkének súlyát, jobbulásához pedig méltó reménységet nyújt, mert ha ő ezen vétkét tagadta, vagy mivel nemes ember létére személyesen felelni köteles sem volt, csak hallgatta volna annak valóságát, Babits Józsefnek egyes és hitelt nem érdemlő vallásán kívül semmi próba meg csak nem is gyaníttatná ellene. Ami azonban Selyem Bódinak ezen rabláskor történt meggyilkolását, úgyszinte a sárberki, szepetneki, becsehelyi erdőkön Babits és társai által elkövetett rablásokat, dúlásokat illeti, fölpörös tiszti ügyész úrnak semmi fontos próbája nincs, mellyel megbizonyítaná, hogy azoknak nemes Kovács Ferenc is részese volt, mert ő maga fcllcbb is említett és teljes hitelt érdemlő vallásában egyenesen tagadja ezeket, hiteles tanú nincs, ki ez érdemben ellene bizonyságot tenne; az ezen vétkek vérengező elkövetőjének, Babits Józsefnek társát igazságtalanul terhelő vallása pedig még csak egyes próbának is hiányos. Végre azon vétkes kiszökések, melyeket fölpörös tiszti ügyész úr a mondottakon kívül ezen rabszemély ellen felhozott, különösen a dedesi hegyen elkövetett pinceverések a 61. és 62. szám alatti próbák bizonyítása szerint a vérhatalommal bíró lendvai uradalom által már megítéltetvén, ezen pörnek tárgya nem lehetnek. Radies József és Halász Gyuri rész szerint önnön szabad vallásaikban, rész szerint pedig rabtársaikkal és a tanúkkal szembeállíttatván a meghitelesítéskor magok megvallottak, hogy ők a pápai zsidónak Rajk mellett, és egy győri tyúkásznak Gerezdénél történt kirablásában csakugyan részesek voltak. Az ezen rablásokat követő gyilkosságok azonban őket éppen nem terhelik, mert azokat bűntársok, Babits Józsi egyedül maga vitte véghez, amint ezt a pápai zsidórul önnmaga is megismeri 3. szám alatti szabad vallásában, a győri tyúkásznak agyonlőtt kocsisára nézve pedig mind rablótársainak öszvehangzó vallása, mind a kirablott tyúkásznak 140. szám alatti bizonyítása kétségbehozhatatlanná teszik. Ártatlanok tehát Radies József és Halász Gyuri a megölt szerencsétlennek vérében, sőt az említett tyúkásznak mondott szám alatti vallása szerint őtet magát is egyedül Radies Józsefnek em-