Deák Ferenc ügyészi iratai 1824-1831 (Zalaegerszeg, 1995)

Deák Ferenc Ügyészi Iratai

aki látta, midőn nemes Pais Péter a fal megé vonván magát, a kilépő juhászt egy vastag karóval orozva úgy fültövön ütötte, hogy az tüstént lerogyott, de bizonyítja Pais Péter egyik bűntársának, Pais Jánosnak, András fiának vallása is, aki a D alatti 3. tanúnak másodszori meghitelesítésekor egyenesen azt mondotta, hogy Horváth János juhászt az ő testvére, nemes Pais Péter ütötte agyon, bizonyítja végre a H alatti 3. tanúnak meghitelesített vallása, melyben ezen tanú azt állítja, hogy midőn ő egykor borának elrablását nemes Pais Péterre gyanítván, azt emiatt meg is szólította, Pais Péter neki azt válaszolta, hogy ugyanazon estve ütötte agyon Horváth János juhászt, két vétket pedig egy estve el nem követhetett. Mindezek tehát fontolóra vétetvén, bébizonyodik világosan, hogy nemes Pais Péter Horváth János juhásszal már előbb ellenségeskedésbe lévén, azt nem összeveszés közben, indulatosságának első hevében, hanem előre elkészülve, dorongokkal fegyverkezve, társakat is vévén maga mellé, eltökélett szándékkal, éspedig lesből, orozva ütötte agyon, mely vétket nemes Gyenese Jánosnak, az említett H alatti 3. tanúnak maga megvallott. Eltöké­lett szándékát bizonyítja még azon környülállás is, hogy a D alatti első tanúnak hite­lesített vallása szerint, midőn már a szerencsétlen juhász leütve a földön hevert, nemes Pais Péter csúfolódva azt kiáltotta néki: bátyám uram nem fejszéz többé! Nem volt tehát váratlan előtte a dolognak kimenetele, nem rettent meg attól, mert szándékának célja Horváth János halála volt, s azért tudott a haldoklónak szeren­csétlen végén hidegvérrel csúfolódni. Ezen vérengező gyilkosságnak nemes Pais János, Andrásnak fia és nemes Pais István, Jánosnak fia is vétkes részesei valának, mert a D alatti tanúknak vallásai sze­rint verték ezek is Horváth János juhászt, és pedig akkor, midőn már az a földön hevert, sőt a D alatti 3. tanú, Vörös Julinka egyenesen azt vallja, hogy midőn ő Horváth Jánosnak testét vízzel locsolgatta, ezen két gonosztévő odarohant, és a már már haldoklónak vékonyát, s tomporáját kezeikben lévő dorongokkal kegyetlenül összeverték, mely ütéseknek jeleit a KK alatti tanúk akkor is látták, midőn az agyon­vert juhásznak holttestét a seborvos megvizsgálta, sőt Pais János, Andrásnak fia a nevezett 3. tanúnak, Vörös Julinkának a lábaszárát nagyon megütötte. Méltó tehát, hogy mivel ezen gonosztévők nemes Pais Péternek társai voltak a bűn elkövetésében, társai legyenek a bűnnek büntetésében is. A negyedik alpöröst, nemes Pais Jánost, Jánosnak fiát azonban ezen gyilkosság eránt semmi próba nem terheli. Mert csak Pais János, Andrásnak fia, a vádlott gonosztévőknek egyike vallja azt egyedül, hogy a gyilkosságon nemes Pais János, Jánosnak fia is jelen volt, de a D alatti három első tanú, kik szemmel látott tanúi voltak a vádbéli vérengező gyilkosságnak, nemcsak nem említik Pais Jánost, János­nak fiát a gyilkosok között, sőt vallásaik másodszori meghitelesítésekor azeránt a törvényszék előtt különösen megkérdeztetvén, bizonyos tudományokból egyenesen azt állították, hogy nevezett Pais János, Jánosnak fia jelen nem volt. Továbbá 1824. esztendei Nagyboldogasszony napján délelőtt, éppen midőn az isteni szolgálat tar­tatott, négy békormozott képű gonosztévő Alsószilvágyban Lukáts Móricnak házára ütött, annak otthon lévő feleségét pénzért zaklatta, egy ott tartózkodó másik

Next

/
Oldalképek
Tartalom