Deák Ferenc ügyészi iratai 1824-1831 (Zalaegerszeg, 1995)
Deák Ferenc Ügyészi Iratai
legsúlyosabb vád Horváth János paisszegi juhász agyonveretése volt. Deák 1828 augusztusában lépett fel a vád képviseletében. A felperes tiszti ügyész részéről. Nemes Deák Ferenc tiszti alügyész ezen pert ismét folyamotba teszi, s várván az alpörösök megjelenésétől. A fölpörös tiszti ügyész részéről. Vasban álló nemes Pais Péterl57 és magokat szabadlábon védelmező bűntársai ellen gyilkosság és több rendbéli rablások miatt mozdította ezen pert a fölpörös tiszti ügyész. Ami Horváth János paisszegi juhásznak 1824. esztendei februárius 19én történt agyonverettetését illeti, a D alatt ezen perhez zárt tiszti vizsgálatban lévő három első tanú egymással egyezőleg azt bizonyítják meghitelesített vallásaikban, hogy az említett napnak estvéjén Horváth János juhász kutyáinak rendkívül való ugatására egy nagy fejszét vévén kezére, az udvarra kiment, és mivel ezen tanúk erősebb lármát hallván tüstént utánamentek, szemeikkel látták, midőn nemes Pais Péter, nemes Pais János, Andrásnak fia és nemes Pais István, Jánosnak fia, nevezett Horváth Jánost a nálok lévő dorongokkal s karókkal földre verték, és oly kegyetlenül összetagolták, hogy az szájából véres tajtékot hányván fél óra múlva meg is holt, noha előbb mindég ép és egészséges ember volt, amint az orvosi bizonyítás nemlétét pótoló KK alatti vizsgálatból világos, a D alatti 4. és 5. tanúk pedig a szobában lévén, Horváth János meggyilkolásán jelen ugyan nem voltak, de hallották nemes Pais Péternek és társainak lármáját, látták Horváth János juhászt a lármára kimenni, látták kis idő múlva leverve a földön heverni, ők vitték be a halállal küszködőt a szobába, és tanúi voltak fél óra alatt lett kimúlásának. Hogy ezen szántszándékkal elkövetett gyilkosságnak fő oka, és egyenes eszköze nemes Pais Péter volt, az azt megelőző és követő környülállásoknak figyelmezve tett összehasonlításából megtetszik. Ugyanis a KK alatti 1. tanú vallásának meghitelesítésekor azt erősítette, hogy nemes Pais Péter az agyonvert juhásszal bizonyos rét miatt már annak előtte is haragban volt, a D alatti meghitelesített két első tanú azt vallják, hogy midőn a nagy lármára kimenő első tanú, nemes Pais Ferenc a káromkodva lármázókat kérlelte, nemes Pais János, Andrásnak fia társait nemes Pais Ferencnek megverésére bíztatta ezen szavaival: üssétek, mívelem a kopasz istenét. De nemes Pais Péter azt válaszolta, hogy ne a gazdát, csak a juhászt üssék agyon társai. A KK alatti meghitelesített két első tanú azt vallják, hogy ők jelen voltak, midőn a járásbéli seborvos Horváth János juhásznak holtestét megvizsgálta, és akkor szemeikkel látták, hogy annak állacsontja a füle tövénél egy ütés által el volt törve, és kétségen kívül egyenesen ezen ütés okozta annak oly hirtelen elkövetkezett halálát, hogy pedig ezen ütést nemes Pais Péter tette a megholt juhászon, bizonyítja a D alatti 3. tanú, Noha a büntetőperbe fogott nemesek - a tettenérés esetét kivéve - általában szabadlábon védekezhettek, Dvornikovics Mihály alszolgabíró 1825. január 11-én mégis elfogatta Pais Pétert, mert szabadlábon maradása súlyosan veszélyeztette volna (a tanúk megfélemlítése által) a törvényszék eljárását, sőt tartani lehetett Pais Péter további erőszakos cselekedeteitől is. (vö. a szolgabíró jelentése a per mellékletei között)
