Deák Ferenc ügyészi iratai 1824-1831 (Zalaegerszeg, 1995)

Bevezető

feliratok mellett^ - éppen az 1824 és 1833 közötti időszakból kerültek elő a legfontosabb, érdemi újdonságok. Sikerült bebizonyítani, hogy a "Zala vármegyének az Országos Kiküldöttségnek rendszeres munkáira tett észrevételei" címmel 1832-ben készült munka túlnyomórészt Deák Ferencnek tulajdonítható, és viszonylag pontosan igazolható - nemcsak közvetett, de közvetlen források, így Deáknak egy mindeddig ismeretlen levele alapján is - Deáknak a rendszeres munkálatok zalai vitájában betöltött szerepe.

13 Alig haladja meg viszont korábbi ismereteinket, ami Deák gyámi jegyzői és surrogátus alispáni tisztségeivel kapcsolatban előkerült. A megye gyámi választmányának jegyzőkönyveiből mindössze annyi derült ki, hogy azokat 1825. november 29. és 1832. augusztus 6. között, összesen 13 ülés alatt vezette Deák Ferenc. E jegyzőkönyvek terjedelme - a választmányi ülések napirendjétől függően - erősen változó, a 2 oldaltól a 97 oldalig terjed (a 13 jegyzőkönyv átlagosan 27 oldal terjedelmű). A választmány jegyzőkönyveit az 1828. október 22. és 1830. november 9. közötti négy ülés jegyzőkönyvének kivételével Deák sajátkezűleg tisztázta le, míg e négyen csupán az aláírás sajátkezű.1

4 A gyámi választmány iratai között talált sajátkezű feljegyzésből tudjuk viszont azt, hogy Deák 1830 májusában-júniusában rendezte a választmány irattárát, és kiválogatva abból a napi hivatali munkához már nem szükséges régebbi iratokat - így a saját apjának 1808-as hagyatéki leltárait is azokat "Acta Orphanialia Antiquiora..." néven a megye levéltárában helyezte el. Deák a gyámi jegyzői megbízatásáról az 1832. augusztus 6-i közgyűlés alkalmával mondott le. A választmány elnökévé csak évekkel később, az 1836. február 29-i közgyűlésen nevezték ki.15 Mint ismeretes, Deák Ferencet az 1832. november 5-i közgyűlésen "közakarattal" választották surrogatus alispánná, nehogy az országgyűlési követté lett első alispán távollétében a polgári törvényszékek elnök, az előtte folyó perek pedig bíró nélkül maradjanak, továbbá azért is, mert a visszahelyeztetések, határozások és más efféle "törvényes foglalatosságok" miatt szükség volt az alispán jelenlétére.16 Deák elsősorban a polgári törvényszékek alkalmával elnökölt, így az 1832. november 25-én kezdődött Szent Márton-i, és az 1833. január 28-án kezdődött vízkereszti ülések idényen pl.: Molnár András: Deák Ferenc "cenzúrázott" követjelentése. In: Levéltári Szemle, 1993. 3. sz. 49-57. o, U.ő.: Deák ismeretlen feliratai a szólásszabadság ügyében. In: Deák Ferenc, a liberális politikus. Bp, 1994. 87-95. o, U.ő.: Deák Ferenc és Zala megye feliratai a szólásszabadság ügyében (1836-1839) In: Levéltári Közlemények, 1994.1-2. sz. (sajtó alatt) x A 6. sz. jegyzetben említett munka. ^ ZML. Zala vármegye gyámi választmányának jegyzőkönyvei (Prothocollum Orphanalis Deputationis) No. 30-42. 15 ' Deák 1830. június 14-i sk. feljegyzése a kiemelt iratok listáján: ZML. A gyámi választmány vegyes iratai. Lemondása a jegyzőségről: kgy. jkv. 1832:1744. (aug. 6.). Elnöki kinevezése: kgy. jkv. 1836:519/1. (febr. 29.) 16 ZML. kgy. jkv. 1832:2165. (nov. 5.)