56 vidéken. Zalaegerszegen 1991. november 13-án rendezett Levéltári Napon elhangzott előadások (Zalaegerszeg, 1992)

Belényi Gyula: Párhuzamos falurajzok. Kistelek és Mórahalom 1956-ban

járultak hozzá a tanácsi és pártvezetők hatalmának megrendüléséhez, majd megdőléséhez. (Amelynek ugyanolyan fontos feltétele volt persze az is, hogy Nagy Imre vasárnap délután a rádióban bejelentette az ÁVH feloszlatásának szándékát, -éppen azokban az órákban, amikor a kisteleki attak lezajlott-, mert ezt követően november 4-ig a két községbe kívülről nem hatolt be fegyveres erő). Október 28-tól Mórahalmon, az egyébként vezetésre alkalmatlan, máshonnan odahelyezett tanácselnök nem is mert nyíltan mutatkozni. Kisteleken ugyan az addigi vezetők megpróbáltak bekapcsolódni az új hatalom megszervezésébe, de nem jártak sikerrel. Az új helyi hatalom megszületését jelentősen elősegítette a két községi tanács fölöttes szerve, a Szegedi Járási Tanács is. A Nagy Imre kormány politikai irányvonalát és utasításait követő járási vezetés ugyanis a kisteleki tanácsot már 28-án, a mórahalmit 30-án felszólítja egy új községi irányító testület megválasztására. (E testületeknek kezdetben több elnevezésük volt, később a "nemzeti tanács" látszott állandósulni.) Az új községi vezető testületek megválasztása mindkét községben a közvetlen demokrácia és a helyi politikai aktivitás különösen szép példája volt. Kisteleken erre 29-én került sor, a község főterén 4-500 fő részvételével megtartott népgyűlésen. A jelölteket közfelkiáltással választották meg, vagy utasították el (ez utóbbi sorsra jutott a régi tanácselnök és az MDP-titkár is). Az így megválasztott "forradalmi" (nemzeti) tanács első ülésén titkos szavazással egy szűkebb vezetőséget és három jelölt közül elnököt választott. Az első elnök rövidesen lemondott, s akkor került a kisteleki nemzeti tanács élére dr. Sugár Béla ügyvéd, aki a helyi forradalmi események igazi vezetőjének bizonyaik. A kisteleki nemzeti tanács rövid, mindössze néhány napos fennállása alatt hozott intézkedései közül megemlítendő, hogy formálisan is leváltotta a gyakorlatilag már korábban hatalmát vesztett tanácselnököt (okt. 31-től a község vezetésében az MDP helyesebben: az MSZMP mint párt - nem voltjelen). Felkérte a járási rendőrkapitányt, hogy a 28-i tüntetés szétverésében szerepet játszó néhány rendőrt helyezze rendelkezési állományba (velük szemben ugyanis nagy volt a harag). Október 30-án megkezdték a nemzetőrség megszervezését; már az első napon 40 fiatal jelentkezett is nemzetőrnek.) Felfegyverzésükre csak nov. 4-én tettek kísérletet). A nemzeti tanács első intézkedései közé tartozott továbbá a vallásszabadság biztosítása, a hagyományos elnevezések visszaállítása (a Tolbuhin teret Szent Imre térre keresztelték vissza), az