56 vidéken. Zalaegerszegen 1991. november 13-án rendezett Levéltári Napon elhangzott előadások (Zalaegerszeg, 1992)

Belényi Gyula: Párhuzamos falurajzok. Kistelek és Mórahalom 1956-ban

állatvágási tilalom feloldása, s egy élelmiszerszállítmány Budapestre küldése a nemzeti tanács egyik tagjának és nemzetőröknek a kíséretével. Befutottak az első föld- és ház-visszaigénylések is; ugyanakkor a tszvagyon és a községi magtár készletének törvénytelen széthordását, vagy a könyvégetést megakadályozták, miként nem engedtek teret a bosszú semmilyen formájának sem. Mórahalmon kedden, okt. 30-án a kultúrház épületében tartották meg azt a népgyűlést, amelyen az új nemzeti tanácsot megválasztották, a kistelekihez hasonló módon. A nemzeti tanács megalakításánál jelen volt a falu katolikus plébánosa és beszédben üdvözölte a választások eredményét. A nemzeti tanács első intézkedései közé tartozott a nemzetőrség megszervezése, amely 25-30 fő részvételévet és a helyi rendőrparancsnok közreműködésével alakult meg. Bár itt is felmerült, hogy több helyi rendőrt szereljenek le, ám a nemzeti tanács vezetésén belül nem volt egyetértés, s ezért nem került sor rendőrök eltávolítására. A nemzetőrséget a nov. 4. utáni napokban oszlatták fel, addig a rendőrökkel együtt végezték a járőrözést. A nemzeti tanács élére Fazekas Kádár Imrét, a Kisgazdapárt volt tagját választották, akit az említett koncepciós perben - másodfokon - 1953 szeptemberében életfogytiglani börtönre ítéltek. 1956 őszén tanácsi dolgozó volt. Gondolkodásmódját, Sugárhoz hasonlóan, nem a bosszú és a boszorkányüldözés, hanem a békességre törekvés jellemezte. Bizonyos fokig vonzódott az egalitáriánus eszmékhez, ezért amikor egy 120 holdas gazda visszaigényelte földjét, annak csak egy részét kívánta visszaadni. (Egyébként az 1953 után megmaradt két kis tsz-ből gyorsan léptek ki a tagok). A két község lakossága olyan embereket választott meg új vezetőknek, akik tősgyökeres helybéliek voltak, s 1956 előtt üldöztetést szenvedtek (dr. Sugárt 1950-ben eltiltották az ügyvédi praxistól; munkásként dolgozott Sztálinvárosban, majd Kisteleken volt taxisofőr. A nemzeti tanácsnak mindkét községben voltak náluk jóval radikálisabb, harciasan antikommunista tagjai) Mórahalmon egy fiatal parasztember, aki már 27-én Mindszenty Józsefet követelte a kormányba ; Kisteleken egy Budapestről odakerült középkorú munkás, egykori magyar válogatott labdarúgó, akinek egyéniségében sajátosan keveredett a nagyvárosi, sőt világlátott - Bolognában volt profi labdarúgó - ember gondolkodásmódja és az 1950-es évek jellegzetes vidéki munkástudata. A legkeményebb kommunista-ellenes kijelentéseket mindenesetre ő tette a nemzeti tanács