Zágorhida-Zalalövő - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 24.

Zalaapáti 24.495. 89

Gazdálkodásukat akadályozta, hogy az apátság 1765-ben már 700 birkát, és 500 marhát legeltetett itt, ebből 500 a sajátja, a többi árendás csordásoké és juhászoké. i?70-ben a 82 jobbágy család között 15 iparüző is akadt, évi 145 it összjövedelemmel, /a kovács és kádármesternek 16-16, a fazekasnak és csizmadiának 2-2 ít évi Összjövec±l.-:e volt. /. 15 exiraszerialista család is volt, köztük uradalmi molnár, magtáros, erdész, árendás juhász, ami fejlett allodiális gazdálkodásra mutat. Szolgáltatásuk 1697 évi feljegyzés szerint a török háborúk idejében csal Zalavárra való fahordas volt, 1697-ben családonként évi 2 hosszufuvart adnak Nagykanizsára. 1712-ben tizedet adnak mindenből, ínég baromfiból is, és évi 4 napot robotolnak. Az apát 1747-ben a provizort a bevételek emelésére serkenti, sertésből, bárányból, méhkasokból is szedjen t_zedet, ha nem lenne tiz, adják megfelelő értékben más terményből.Gondja legyen a halászatra,, da csak az uraság részére halásszanak. Alkalmasint ennek a következménye az a később 1749-re tett megegyezés, mely szerint családonként 7 napot robotolnak, gyakorlatilag azonban ezen kivül gabonahordásra 2 napi, malomépitésre 7-8 napi, szüret idején 6 napi fobotot is követeltek, ugy, hogy évi robotierhük a jobbágyok részéről }t>~40 napot le eléri. A zsellérek évi 5-7 napi ilyen külön robotot végeznek. Irtásfölaeket béreltek, ae 1765-ben az ott termett gabonából tizedet és kilencedet is szedtek. l?68-ban nem emlitenek ilyen egyezséget, de azt adják elő, hogy az igás jobbágy 52 napot robotolt és 1 tallér árendát fizetett