Zágorhida-Zalalövő - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 24.

Zalaapáti 24.495. 89

a gyalogos 24 napot robotolt és 2,5 garast fizetett. Még. a háznál lévő kukoricás kertből is az igásgazda 1, a gyalog félköblöt adott a földesúrnak. l?68-ban megtagadták a felemelt robot teijesitését és az alispán büntetéssel fenviegette őket. Az apáuság növekvő forgalma a felemelt úrbéri szolgáltatások ellenére a falu fejlesztésére hatott, lélekszáma nőtt is. Iparossága 1770_1819-ig nem emelkedett. 1828-ban már mező városnak irták, melynek 4 országos vására vöm, de az iparosok száma visszaesett. Az ezévi összeirásba felvett 44 igásökör, 10 ló, 15 tenén, 22 növendékmarha azonban valószínűtlenül kevás a 38 telkes jobbágynak és 33 zsellérnek. Igaz, hogy rétjeik ki vannak téve az áradásnak és igy kevés a takarmányuk. A szántók művelése kétnyomásban történik. Az 1848-as jobbágyfelszabadítás jelentékeny allodiális birtokot talál az apátság kezán, amit a polgári gazdálkodás 100 éve alatt meg is őrzött. 1935-ben mellette már birtokos urak is voltak a faluban, de ez caak annak a következménye, hogy 1925-ben egyesült a falu Hosszufaluvai, melynek földbirtokosai a Szen-királyiak voltak. Hosszúfalu és a puszták idecsato — lásával az 1857-ben még 2990 kh határ j 1935-re 4042-kb-ra nőtt. Ebből 1542 kh-t /573 erdő, 170 legelő/ azaz a határnak 38 %-át foglalta el az apátság birtoka. 348 + 215 kh volt a 2 Szentkirályi birtok, /ebből 81 erdő, 94 legelő/, 171 kh-ja volt a községnek, és 396 kh-a a volt úrbéres közbirtokosságnak /196 erdő, 180 legelő/. Volt ezen kivül 1935-ben 95 5-50 holdas