Petőhenye-Pusztaederics - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 19.

Pötréte 19.392. 48

Pötréte. Zala megye. Összefoglaló leirás. 1967. A község Nagykanizsától van északra 28 km-re a Nagykanizsazalaszeniiváni vasútvonal mellett. Vasúti megállója a felszabadulás után létesült. A Nagykanizsa-pacsai és a Nagykanizsazalaegerszegi másodosztályú közlekedésicut között fekszik, mindkettőtől 5 km-re. Köves útját a felszabadulás ut:.népitették. Katára dombos, nyugatról sik, a Széviz völgyében. A felszabadulás előtt több usaság volt e. faluban. Legtöbb birtoka Grunner Gyula uraságnak volt, kb.500 hold, de kívüle is volt több nagybirtokosnak flLcje. A parasztságnak általában 8 holdja volt. Sok volt a cseléd. Kb. 30-an jártak el rendszeresen summásnak, ugyanennyi volt a vasutasok száma. Ipari munkán kevesebben helyezkedtek el. A migráció kisebb mértékű, mint a környező községekben. A lakosság szorgalmas, aránylag jómódú. A felszabadulás óta 65 uj ház épült. Kevés a gyerek, az általános iskola alsó 4 osztályában csupán 52 -ep varrnak. felszabaduláskor a háaak fele még zsuppos volt, tömés-, vagy mór-fallal. Volt sok füstöskonyhás ház is. A házak véghomloktattal néztek az utca felé, két kis ablakkal. Az utcai nagyszobának, a füstöskonyhának, vagy kamrának mindig külön bejárata volt. Az ajták vagy a szabadba, vagy a téglalap alakú, háromoldalról zárt pitvarra nyiltak. A faluban hat zsuppos ház van még, nagy részüket azonban már felújították. A községben ujabban tőzegkitermelő bánya található, mely 30 holdon, gép-i erővel üzemel. 300 h Id kisajátítása most van e célra folyamatban. A felszinre hozott tőzeg a nagykapornak kiverőüzembe kerül. A néphit szerint az első családok a XVIII. sz. közepe táján települtek le a körhyező községekből. Erdőt irtottak it, majd megtelepedtek. Az erdővel most is szoros a kapcsolaruk, sokan járnak ölfát vágni, gombászni, gyűjtögetni. A falu népe igen szegény volt, sok volt köztük a summasf napszámos és részesarató. A sarlós aratásról sokat mesélnek még az öregek. A gabonát a századforduló tágan lóval is nyomtatták, kézi cséppel is csépelték. Sok kukoricás ételt ettek régen: Gombócot, kását, gánicát. Ma már csak takács van a faluban, de r- gébben volt gombkötő, kötélverő és magyarszabó is. Vásárra 4i

anizsára és Pacsára jártak. Cserépedényeiket vasmegyei, sümegi és tófeji fazekasoktól vették. Saját szükségletükre vesszőből, kukoricacsumából és szalmából kötnek