Petőhenye-Pusztaederics - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 19.
Pötréte 19.392. 48
kosarakat, kasokat, edényeket. A 30-as évekigy majdnem minden háznál fontak még kendert, de már csak kevesen szőttek.Kb.1900ig volt fonó is« Az első világháborúig hordták a férfiak a vászongatáyt és kivarrott inget, a nők a 40-es évekig a bőszoknyát. Ma már csak az 50 év körüliek járnak széles ruhában. Viseletük, szokásaik Hahót, Felsőrajk, Pacsa és Szentmihályhoz hasonlitható. Poklór kincsük a környékhez hasonlóan igen gazdag. Ma is szokásban van a lucázás, volt is ma is betlehemezés, aprószenteknepi kortoácsolás, sziveszteri kongózás, ó év temetés, vagy kikolompolás, szüreti mulatság, vagy kapásbál. Régen regölés, ezelőtt pár évvel is volt, fonó, háromkirály járás, balázsjárás. 30 éves fiatalok esténkónt házról-házra jártak. Kikolompolás: este 6-7 óra tájban a nagyobb gyerekek csoportokba Összeállnak és ostorral nagyokat durrogatnak, kolompolnak, kürtölnek. Nagykanizsa, 1967. december 27. Kereesényi sk. TIT Zalamegyei Szervezetének Történelmi szakosztálya. Zalaegerszeg. 1967. augusztus 4-én kelt helytörtónelmi megkeresésére az alábbi adatokat tudjuk megadni: 1. / A község neve: P ötréte . 2. / A község fekvése észak-dél irányban. 3. / A termőtalaj minősége /agyagos, homokos, sik, dombos, stb. 1/2 részében agyagos, 1/2 részben homokos, részben sik, részben dombos. 4. / Termőtalaj termelékenysége? Mekkora az átlagos szemtermés mázsában? átlagtermés búzából 15 mázsa, kukoricából 18 mázsa. 5. / Van-e vasútállomása? Igen 6. / Van-e folyó, patak, ennek neve? Igen, a Széviz csatorna. 7. / A legközelebbi vasútállomás hány kilométerre fekszik? Berakodó állomás 3 km-re. Felsőrajk. Megálló a község belterületén van. 8. / 3z a vasútállomást használják-e rendszeresen? Ha nem, hová járnak szivesebben? Vasútállomást használják rendszeresen. 9. / Van-e a községnek autóbusz összeköttetése és ha van, hány irányban? Kettő irányban van, Keszthely és Nagykanizsa.
