Jakabfa-Kerkaiklód - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 11.

Karmacs 11.226. 59

ni részeik eladását, ló11-ben is olyan nagy a pusztaság, hogy Sándor András karmacsi részén 3 lakott telek mellett 8 a lakatlan. 1652-ben megint a törökök dúlják fel a községet. 1700-ben csak öt a lakott telek, a többi üres. 1711-ben a két Karmacson a pestisben 12 gazda halt el. A faluk adóssága 65** forint. A mélypont 1715» csak 5 libertinust, 2 jobbágyot és 2 zsellért irtak össze. Ebben az 8 időben a karmacsiak szollei is műveletlenül állanak, A két évszázados vegetálás után a XVTII. század húszas éveiben indul meg a fejlődés, a népesedés számainak normális emelkedése* 1733: 40 /!/ pár; 1735: 40 /%/ pár; 1746: 84 pár; 1748: 485 lélek; 1757: 583 lélek /85 pár, 8 zsellér, 37 özvegy/; 1770: 106 család 541 lélek + 151 nemes fő; 1771: 690 lélek /egy az évi megyei összeírásban 706 lelket jegyeztek fel, köztük 121 nemes/; 1774: 70 /!/; 1777: 140 /!/ pár; 1778: 798 lélek; 1785: 173 család 840 lélek; 1802: 119 pár 920 lélek; 1805: 173 háznép 718 lélek; I836: 941 fő.

9 A község eredeti jobbágytársadalmába a XVT. századtól egyre több nemes, majd agilis család került. Mivel nem volt külön nemesi része, igy a nemesi kúriák a jobbágyházak sorában állottak. Az uj családok királyi adomány, adásvétel és beházasodás révén tűnnek fel, igy a legrégebbi Kustány, Karol, Szili stb. 1769-ben 19 a nemesi családok száma. 1770-ben az összeirt 692 lélekből 151 a nemes, azaz kb, 20 1828-ban 28 nemesi családot irtak össze. Ez eredményezte az után azt, hogy 1828-ban a község elöljárósága, mint ennek hivatalos kiadványa tanúsítja, nemes, agilis és közrendű tagokból áll, azaz az ekkorra már egyesült Kis- ós Nagykarmacs igazgatásában és jog-