Jakabfa-Kerkaiklód - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 11.

Karmacs 11.226. 59

szolgáltatásában mind a három státus résztvett. Mivel a föld a társadalom ilyen alakulásának következtében át— ment a nemesek és agilisek kezére, az úrbéri tabellában már csak házas asellérek szerepelnek, akik szabadmenetelt élveznek. Nagyban hozzájárult a társadalmi fejlődéshez az úrbéri viszonyok változása. Míg a XVI-XVII, században a hagyományon nyugvó adózás volt divatban,tehát a robot, a kilenced és a tized, addig a XVIII, században, amikorra a falu nem nemesi társadalmi elzselléresedett, Írásbeli és szóbeli megállapodások alapján adóztak uraiknak, Ezek lényege, hogy vagy évi 12—18 napot robotoltak házanként, vagy pedig ó-lO forint készpénz érendát fizettek, A két dézsma csak a szőllő után maradt meg, egyébként mint 1780-ban vallották, sem kilencedet, sem tizedet nem adnak. Ránk maradt Domokos László szerződése 7 karmacsi jobbágyával 1764-ből: egy zsák jó gesztenyén kivül semmit sem kivánt természetben, csupán évi 60 forint árendát, amelyet 1768-ban 70-re emelt. Ez azt jelenti, hogy az úrbéri tabella után a szerződés maradt érvényben. 1800-ban a Rezi hegy birtokosaival is megállapodást kötöttek a hegyvám ós kilenced pénzbeli megváltására. Ez a teljessé vált árendás viszony lényegesen nagyobb függetlenséget ós szabadságot biztosított Karmacs nem nemes népének, A török adó kezdetben igen súlyos, 1629-ben is 132 forint és 3 akó bor. Később minden háztól l-l forintot kellett a fehérvári török12 nek adó címén küldeni, A társadalom összetételére vonatkozólag bemutatjuk az 1771. és 1805. évi megyei összeirás ide vonatkozó a-