Gétye-Hagyó - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 9.

Gétye 9.169. 45

33 - 323 9. / A házak előtt legnagyobb réázben van kiskert. 10. / Gyümölcsös és konyhakert majdnem minden házhoz csatlakozik. Átlagos nagyságuk ezeknek 300-400 n.öl. 11. / A telkek között a koritécek sövényből és fonott ksrtbő, az utca mentén drótból készültek. 12. / Az 1930-as években a kertek tonás és sövény. 13. / A házakat általában fehérre és sárgára festik, de megtalálható a szürke, bordó és a kék szin is. 14. / A falunak olyan épületi vagy egyéb jellegzetessége nincs, amely a környaő községektől eltér. 15. / Ilyen jellegzetessége az 1920-as években sem volt. 16. / A régi nagycsaládi telek felosztásábak nyoma nem található meg, mivel közös kapuval házak nem épültek. 17. / Borospincék vannak. Ezeknek kb. 15 %-a a felszabadulás után épült. 18. / A felszabadulás előtt épült pincéknek az épitési anyaga vályog és vert fal. 19. / Jellegzetes faragott gerendás pincék nincsenek és régi nagy szőlőspréseket sem lehet már találni. III. Munkáselvándorlás 1. / A községet urasági és papi birtokok vették körül, a lakosság 40 %-a ezen keresett megélhetést. /Zalaapáti/ 2. / Naponta rendszeresen 7 személy jár el vidékre dolgozni. Egekből 2 Zalaapátiba az erdőgazdasághoz, 2 építőiparba Hévízre és Keszthelyre 2 Dédesz-hoz 1 a környező falvakba /mint kéményseprő/ A hetente hazajárók száma 41. Ezek Budapestre, Veszprémbe, Szászhalombat tára és a DÉDÁSz különböző munkahelyeire járnak el. 3. / A felszabadulás óta 35 család és 131 egyén költözött el végleg. 4. / A 2.-es pontnkk megfelelően. 5. / Keszthely, Pétfürdő, Veszprém: ipari üzemeknél. 6. / A nagyobb arányú elvándorlás 1950-52 között kezdődött és 1959-1960-ban szintén megismétlődött. 7. / Bérfiak nagyobb többségében, de nők is eljárnak dolgozni más helységbe. IV. Ipar, mezőgazdaság.