Gétye-Hagyó - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 9.

Gétye 9.169. 45

IV. Ipar, mezőgazdaagg 1. / A jelenlegi mezőgazdasági termelés a növényfajokat illetően nem tér el az 1930-ban szokásostól, ill. a harmincas években szokásostól. 2. / A falunak jellegzetes háziipara nincs. 3. / Háziipara 1900 táján sem volt. 4. / A háziipart a kosárfonás jelentette, de csak 1-2 ember végezte ezt a munkát pénzért házról-házra, és házi használatra készítették. 5. / Nem értékesítették. 6. / Az eladás mértéke nem változott. 7. / A közeli erdőség állandó és időszakos munkásokat foglalkoztat. 8. / 1900 körül az állattartásnál a szarvasmarha tenyésztés volt kiemelkedő. 9. / 1930 körül szintén a szarvasmarha. 10. / A felszabadulás előtt a közeli uradalom birtokán kb. 120130 személy dolgozott. V. A falu néprajzi jellegzetessége 1. / A faluban népviselet nincs. 2. / Nem is volt népviselet. 3. / A faluban régi népi játékok közül a kotyolás és az aprószenteki korbácsolás él még. 4. / A többi népi játék az 50-es évektől kezdett elmaradni. 5. / Régies lakodalmakat köszöntőkkel kb. 1960-ig tartottak. 6. /^A falunak népművésze nem volt. VI. Az adatszolgáltatók neve: Pintér Imre, tsz. járadékos, 73 éves. Lázár János nyugdíjas 66 éves. Gétye, 1967. május 28. Salamon János sk. VB. elnök. PH. 82. Gétye /Zala m./ 1967. Néprajzi adatok,1967. Patak oldalaira települt két utcás település, téglalap alaprajzú épületekkel. /Kat. térkép, 1859./ A faluban még 1964-ben is sok régi épület /ház/ volt, de általában már nem füstöskonyhasak, és mivel nem fal, hanem föld /mór/-faluak, rossz állapotúak. Püs-