Felsőszemenye-Gesztréd - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 8.

Gelse 8.165. 67

valamit megállapítani* Eredetileg kétségtelen, hogy diveí^iculum volt Gelse határában, a Bessenyeiek része, megtelepülése a XVIII. század közepe táján történhetett legkorábban. 137. Gelse

, Zala megye 1966. A község Nagykanizsától északra, a nagykanizsa-pacsai országút két oldalán fekszik. Nagykanizsától 17 km-re. Vasútállomása az 1870-es évektől van. Határában a keletről elterülő szőlőhegyek dombosak, a nyugit felé észak-dél irányban végig folyó Principális-csatorna völgye lapályos. Maga a község is mélyen fekszik, ezért magas a talajvíz, gyakran a pincékbe is felmegy. Pő terményük a gabona és a kukorica. Kertjeikben bőségesen termelik a zöldségfélét, Kanizsára viszik piacra. A község lakossága zömmel földműves. A fiatalság a nagykanizsai üzemekben, ill. Egerszegen, Pesten vagy Fehérváron dolgozik. Sok az épitőipari munkás. Nagy a város vonzóereje, mindig is sokan eljártak a faluból. Sok a vasutas. A községben 4-5 nagybirtokos volt, ezek mintegy 2000 kat.holdon gazdálkodnak. Legtöw földje a Kovács-? Sebestyén, a Plihál, a ft Grosz ós a Varga uraságnak volt. A lakosság átlag 5-8 holdon gazdálkodott. Sok volt a cseléd és a Sommás. A felszabaduláskor kb. 40 zsuppos ház volt még a faluban, fatalpra épitett sövényfaluak és tömés, vagy mórfaluak. Ezekből már csak hírmondónak maradt néhány. Eredetileg egy utcés település volt, fésüli beépítettséggel. A Házak végoromfallal méztek az utca felé. Az egyes épületek elhelyezkedése a telkeken hasonló a környező falvaknál tapasztalthoz, A házakat még a felszabadulás idején is többnyire fehérre meszelték, bár az ujabb épitésüek között sok már a sárga és halvány szürke szinü. A házak előtt gyakori a virágos kert. A felszabadulás óta mintegy 40 ház épült. A falunak több szőlőhegye van csaknem 350 pincével. Leghiresebb a Betyárpince a Pokoli hegyen. Érdekes monda fűződik hozzá. Találhatók azonban a hegyen ennél értékesebb borona-, illetve sö-