Felsőszemenye-Gesztréd - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 8.

Gelse 8.165. 67

vény, tömésfalu pincék is, néprajzilag jeles főfás, garatos présekkel. A falu gazdag folklórkincse rohamosan pusztul. Már csak elvétve látni betlehemező, regölő, lucázó gyerekeseket. Az idősebb asszonyok még mindig bőszoknyások, a fiatalabbak és a férfiak azonban már városias viseletben járnak. Nagykanizsa, 1966. június 30. H.dr, Kerecsényi Edit,muzeológus. 138. 1. A község neve és közigazgatási beosztása: Gelse

, Kapornaki j. Kérdőiv. Pesty Frigyes helynévgyüjtemányének kicédulázásához. 2. A község használatos elnevezései az adatgyűjtéskor. 3. A község korábbi elnevezései, 4. A községnév magyarázata A név valószínűleg német eredetű. Nagy Károly az avarok leverése után bajor telepeseket hoz. A sárga, mocsaras területet Gelbsee-nek nevezik. Később a "b" elmarad és lesz Gelséé, a a magyarok ajkán Gelsévé alakul. 5. Mikor és ki telepitette a községet? Honnan érkeztek a telepesek? Már 853-ban Liubrand salzburgi érsek templomot szentel. Ez elpusztul, majd Szt.István alatt felépül. Könnyekén tatár gödrök, tehát nyilván a tatárok felégetik, XVI. század közepén Osbald Jáno birtoka. XVII. században Bessenyei István komáromi várparancsnok szerzi meg a kamarától s női ágon utódai birtokolják. 6. A községhez tartozó dűlők nevei A falu határos a hires kanizsai berekkel; amelynek területét 50.000 holdra becsülték, s a XVIII, században kezdték lecsapolni, 7. Egyéb megjegyzések Régi hagyomány a faluban, hogy egy szép falubéli lányt Pirbos nevü kanizsai basa elrabolt. Később megszökött és fiúnak adott életet, utódai a legvagyonosabb jobbágyokként éltek s Pirbosoknak nevezték őket. Leszármazottaik e néven a mai napig élnek a faluban.