Bázakerettye-Boncodfölde - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 3.

Bocfölde 3.59. 66

a felszabaduláa idején /tégla, kő vályog,fa/? tégla és vályog. 2. / A házak és melléképületek általában használt építkezési anyaga 1900 táján? vályog. 3. /A felszabaduláskor hány zsuppos tetejű lakóház volt a faluban? 24 4. / Ma hány zsúpos tetejű lakóház van a községben? 4 5. / A f elszabadiiláskor hány zsuppos tetejű pajta és istálló volt ? 8 6. / Ma hány.zsuppos tetejű pajta és istálló van? 4 7. / Van-e újonnan épült utca vagy egész falurész? igen 8. / Milyen a telkek átlagos formája,/ szélesen fekszik az utcára vagy mélyen benyúlik, hogy helyezkednek el abban az egyes épületek - nyári konyha, kamra,pajta, ólak, istálló - - mélyen benyúlik — egy vonalban húzódnak egymás mögé, vagy némelyik egymással szemben, esetleg a telek három oldaláról körbe van épitve/? Egymás után következnek. Hol van a kut? a lakóépülettel szemben. 9. / v

an-e a házak előtt kiskert? van 10. / Van-e a házakhoz közvetlenül csatlakozó konyhakert és gyümölcsös? van, Mekkora ennek átlagos nagysága? A konyhakertté átlag 100 o öl, gyümölcsösé átlag 200-300 a öl. 11. / Általában milyenek a kerítések az utca felé és a telkek között? Miből készültek, mennyire épek, stb.? Faoszlopokon drót, mindinkább betonoszlopokra, majd vasoszlopok, dróthálóval, betonaljzattal, 12. / Milyenek voltak a keritések az 1930-as években? veszszőfonásból készültek. 13. / Milyen szinüre festik általában a házakat? Az uj házakat általában két szinüre, szürke-sárga, kőporos dörzsöléssel, régi épületek festése fehér -sárga. 14. / Van-e olyan építkezésé, telekbeosz.ási vagy egyéb épületi jellegzetessége a falunak, amely a környező községektől eltér? nincs. 15. / Volt-e ilyen jellegzetessége a falunak az 1930-as években? 16. / ^an-e nyoma a régi nagycsaládi telek felosztásának, hogy