Bázakerettye-Boncodfölde - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 3.

Bocfölde 3.59. 66

ugyanazon telken 3 2-3 lakóház is épült, közös kapuval? igen 17«/ ^annak-e borospincék? -^zeknek körülbelül hány százaléka épült a felszabadulás után? Vannak, a felszabadulás után 10 %-a épült. 18. / A felszabadulás előtt épült pincéknek mi az épitési anyaga? vályog, régebbieké fa. 19. / Vannak-e jellegzetes, pl. faragott gerendás pincék? Vannak-e régi nagy szőlőprések? igen, vannak. III. Munkáselvándorlás. 1. / A község lakosságának hány százaléka járt el rendszeresen munkára máshova, közvetlenül a felszabadulás előtt, és hová?10 %-ban, részben Zalaegerszegre, részben Baranya, ü

omogy, Tolna megyei nagybirtokokra. 2. / Hányan járnak el ma rendszeresen naponta vagy hetente munkára és hová? A rendszeresen eljárók száma 250 fő, 3»/ Milyen mérvű a munkáselvándorlás a felszabadulás óta? /Hány egyén vagy család költözött el végleg?/ A végleg elköltözöttek száma : 35 fő. 4. / Milyen városban, milyen üzemeknél dolgoznak a bejárók? főként Zalaegerszegen: Ruhagyár, Kőolajip. Ingatlankez. Magasépitő Váll. DKDÁSZ, Gépip. Váll. Ganzmávag, Tefu, stb. 5. / Milyen városokban, milyen üzemeknél dolgoznak a végleg elköltözöttek? Budapesten különböző vállalat, Rézhengerraü, Ganz MÁVAG, AKÖV, MÁV, Szövőgyár, stb. 6. / Mikor kezdődött a nagyobb arányú bejárás, elvándorlás, és milyen célból? 1952-1953 év körül. A TSZ.szervezéskor, valamint a nagyobb arányú begyűjtés-adóztatás fokozásakor. 7. / Hők is járnak el dolgozni más helységbe, vagy csak férfiak? nők is járnak el. IV. Ipar, mezőgazdaság. 1. / A jelenlegi mezőgazdasági termelés a növényfajokat illetően mennyiben tér el :. harmincas években szokásostól? Több ipari növényfajt termelünk /pl. cukorrépa/ de általában azonos, 2. / Van-e a falunak jellegzetes háziipara /pl. kosárfonás, szalmaedény kötés, famunka stb./? nincsen 3. / Volt-e háziipara 1900 táján? nem volt