William Penn, 1964 (47. évfolyam, 5-21. szám)

1964-08-06 / 15. szám

4-IK OLDAL 1964 augusztus 5. William Penn Official Organ of the William Penn Fraternal Association OFFICE OF PUBLICATION RAPID PRINTING COMPANY 7907 West Jefferson Aye. Detroit 17, Michigan PUBLISHED SEMIMONTHLY BY THE William Penn Fraternal Association Managing Editor: ALBERT J. STELKOVICS Editor’s Office: 436 FOURTH AVENUE PITTSBURGH, PA. 15219 Telephone Area Code 412 — 261-3454 All articles and changes of address should be sent to the WILLIAM PENN FRATERNAL ASSOCIATION 436 Fourth Avenue Pittsburgh, Pa. 15219 SUBSCRIPTION RATES: United States and Canada ___________________ $1.00 a year Foreign Countries ................................................. $1.50 a year SECOND CLASS POSTAGE PAID AT DETROIT, MICHIGAN • • Otven éves tagságra visszatekintő tagok és tisztviselők ünneplése Balról jobbra: Sontra Béla, Hutkay András, Pollik József, Dókus István, Dikun István, Terjéki Pál. A 3-ik fiók, South Norwalk, Connecticut, ötvenéves tagságra visszatekintő tagjait és két érdemes tisztviselőjét ünnepelték 1964. junius 14-én, vasárnap egy több mint száz személyes ban­ketten, amelyen VARGA L. LAJOS, Egyesületünk első alelnöke, BERO Ferenc igazgató és BALOGH R. András körzetvezető is résztvett. A műsort POLLÁK József, a 3-ik fiók elnöke nyitotta meg; üdvözölte a vendégsereget, majd bemutatta a bankett áldomás­mesterét: TERJÉKI PÁLT, a 3-ik fiók kerületi szervezőjét. Az asztali áldást Nt. Dr. Bütösi János mondta el, a Magyar Evangélikus és Református Templom lelkipásztora. Két nagyhatású beszéd hangzott el: VARGA első alelnök és BERO igazgató egyaránt hangoztatták, milyen nagy érdemük van a 3-ik fiók veterán tagjainak, akik oly sok odaadással fej­lesztették fiókjukat és igazán törődtek az Egyesület gyarapításá­val. Mindkét országos vezető személyiség résztvett az ötven éves tagság emlékjelvényének szétosztásában. Ezután VARGA alelnök üdvözölte a 3-ik fiók két tisztviselő­jét: DIKUN ISTVÁN pénztárost és SONTRA BÉLA titkárt és tol­mácsolta nekik az Igazgatóság és a Központi Hivatal tisztikará­nak legőszintébb szerencsekivánatait. A kitüntetés átnyujtásakor VARGA alelnök ünnepélyesen felkérte a két kitüntetett tiszt­viselőt, hogy eddigi fáradhatatlan, hűséges munkájukat ezentúl is úgy folytassák, mint valódi, hétpróbás fraternálisták, akik sziwel-lélekkel óhajtják nemcsak fiókjuk virágzását, hanem a William Penn Fraternális Egyesület minél nagyobb sikerű előre­haladását és boldogulását is. A jelenlevők őszinte örömmel köszöntötték fel Egyesületünk és a 3-ik fiók legújabb “ELISMERT” tagjait, akik annyi év kemény fáradozásáért most elnyerték az Egyesület által nyújtott legmagasabb kitüntetést. Nagy dicséret illeti meg Fóliák József tagtársunkat és tiszt­viselőtársait, akik egyesült erővel lehetővé tették, hogy ez a ban­kett ilyen fényesen sikerüljön. Az alkotmány megszületése A filadelfiai állami székház előtt, 1787-ben egy meleg nyá­ri napon, a munkások azon fáradoztak, hogy a macska­­köveket homokkal fedjék be. Megmagyarázták, hogy azért van erre szükség, hogy a szék­házban tanácskozókat a tár­szekerek dübörgése ne zavarja. A delegátusok türelme már fogytán volt ugyanis. Ötvenöt kiküldött volt jelen a korábbi angol gyarmatok képviseleté­ben és négy hónapig — május­­tól-szeptemberig — húzódott el, amig az uj köztársaság for­májában és alkotmányában megállapodásra jutottak. A gyarmatok már tizenegy évvel ezelőtt, 1776-ban kiáltot­ták ki függetlenségüket az an­gol birodalomtól, a világtörté­nelem egyik legnevezetesebb okmányának aláírásával, amely ékesen szóló szavakkal irta kö­rül az általános emberi jogok fogalmát, úgy ahogy azt a 18- ik században ismerték. Minden ember egyenlőnek született; mindenkinek elidegeníthetet­len jogokat adott a Teremtő. A népek e jogok biztosításá­ra kormányokat szerveztek, amelyek hatalmukat a néptől nyerik. Az alkotmány célja többek között az volt, hogy jog­rendet, tulajdonjogokat bizto­sítson a természetes emberi jo­gok korlátozása nélkül. Ho­gyan lehet mindezt összeegyez­tetni? Egyesek azt állítják, hogy a két filozófia között el­lentétek vannak, de a tény az, hogy majdnem ugyanazok a férfiak dolgozták ki az alkot­mány szövegét, mint akik a Függetlenségi Nyilatkozatot szerkesztették. Ezek meg vol­tak arról győződve, ami a leg­több embernek ma is a vélemé­nye, hogy rend és tulajdonjog fenntarthatok az általános emberi jogok sérelme nélkül. Az eszményeket a Függet­lenségi nyilatkozat fektette le, a formát az Alkotmány adta meg azzal, hogy a képviseleten alapuló demokráciát hívta életbe és a hatalom három ág­ra való megosztását irta elő: a törvényhozói, végrehajtói és bírói hatalom egymást ellen­őrző rendszerét. Amerika népe fellázadt az angol király, a miniszterei és a kormányzói ellen, nemcsoda ha bizalmatlan volt az uj vég­rehajtói hatalommal szemben is. A gyarmatokn belül a tör­vényhozás veit a legfőbb hata­lom. Miért is nyugodjanak hát bele, hogy az országos elnök központi hatalmat tartson a kezében? A tárgyalás egyességgel ért véget. Az elnök a törvényhozói hatalom szabályai alá van vet­ve, még nemzetközi megálla­podásai és kinevezései is a sze­nátus jóváhagyásától függnek, de az elnököt a törvényhozás­tól függetlenül választják meg és vétó joga van a törvények ellen. Ilymódon erőskezü elnö­keink lehettek országos válsá­gok idején és kevésbé aktivak, amikor nem újításokra volt szükség, hanem konszolidáci­óra. A vita heves volt és hossza­dalmas. Patrick Henry azt jö­vendölte, hogy olyan zsarnok elnökünk akad majd, aki a hadsereg segítségével királlyá kiáltatja ki magát; mások csak úgy voltak hajlandók az alkotmányt elfogadni, ha az egyéni jogok védelmét külön is biztosítják. így született meg a “Bill of Rights”, amelyet az Alkotmány első tiz módosítá­saként ismerünk, megerősítve a szólás, vallás- és gyülekezési­­szabadságot, a zsűri tárgyalás rendszerét és amely megvéd a rendőrség vagy más hatóságok túlkapásai ellen. ACNS. YOUR RED CROSS BALOGH R. ANDRÁS 'körzetvezető.

Next

/
Oldalképek
Tartalom