William Penn, 1962 (45. évfolyam, 5-23. szám)

1962-07-04 / 13. szám

1962 julius 4. 5-IK OLDAL William Penn Orzágos versenyünk fraternalizmusunk mélyenszántó megnyilvánulása volt (Folytatás a 1. oldalról.) Mindenki élvezte a bőséges mennyiségben feltálalt Ízletes éte­leket, a vacsorát nem szakították meg beszédek, stb. Sikora Lajos elsőrangú zenekara szórakoztatta a közönséget jól kiválasztott és az alkalomhoz illő darabokkal, ami fokozta az étvágyat és han­gulatot teremtett. A vacsora befejeztével rövid köszöntések hangzottak el, mert a vendégek többsége többre becsüli a hosszabban tartó tánc­­mulatságot. TOKÁR áldomásmester a szót elsősorban C. HOWARD JOHN­­SON-nak adta meg, aki a Department of Public Utilities igazga­tója Columbus városánál és a polgármestert képviselte. Nagyszerű helyettesnek bizonyult és őszinteségével és szellemességével rög­tön megszerettette magát közönségével. Senkisem veheti rossz néven, hogy mindenekelőtt saját városát dicsérte. Kedvesen em­lékezett meg a William Pennről is, “mint amely egyesület testvé­­riségi intézmény s nem csak biztosító társaság.” TOKÁR elnök észrevette, hogy a fényes közönség soraiban két hivatásos énekes is helyet foglal és felkérte VINCE ANDRÁS de­troiti kerületi szervezőt és SZAPPANOS FERENC clevelandi zene­műkiadót, hogy daloljanak. Mindketten szives örömmel tettek volna eleget a kérésnek, de a zenekar tagjai éppen akkor egy másik teremben vacsoráztak. VINCE szervezőnk egy pár magyar tréfát mondott el, melyek viharos kacagást keltettek. Az ünnep főszónoka, a William Penn Fraternális Egyesület feje, MACKER GYULA Elnökünk volt. Halk hangon és ünnepé­lyesen köszöntötte a vendégsereget. Sorra vette azokat, akiknek hálával és elismeréssel tartozunk: a versenyzőknek, a vendégek­nek, akik' saját költségükön jöttek el a testvértalálkozóra, a ven­déglátó 129-ik fióknak, tisztviselőinek, tagjainak, bizottságainak, TOKÁR GYÖRGY-nek, a 129-ik fiók lelkes elnökének, TOKÁR LAJOS-nak, a fiók Division Managerének, CHER FERENC-nek, a Fraternális Ügyek Adminisztrátorának, aki a mérkőzések ren­dezése legnagyobb felelősségét és terhét viseli, a szervezői kar jelenlevő tagjainak, a sajtó képviselőinek és végül két várost említett fel és e két városban lakó barátait, akiket örökre szivébe zárt és soha el nem felejthet: Detroitot, egész környékével együtt, ahol addig élt, amig a William Penn elnökévé nem választották és Daytont, mely korábbi lakhelye volt és boldogult, forrón sze­retett szüleinek otthona. MACKER Elnök aztán felemlítette a két legrégebbi magyar egyesület alapitóit és a volt Verhovay és volt Rákóczi egyesület legrégibb történetét és az 1955-ben végbement egyesülést. Felhívta hallgatóságának figyelmét arra a boldogító tényre, hogy a fraternális intézmények sorában a William Penn a 22-ik helyet foglalja el. Végül azt Ígérte, hogy a jövőben még nagyobb fraternális és sport-programmok megvalósítására törek­szik, különös hangsúllyal Egyesületünk ifjúságának érdekében. Azok, akik értenek magyarul, mélyen átérezték MACKER Elnök őszinte jóindulatát és nemcsak egymás közt tárgyalták meg ér­tékes szavait, hanem az ünnepély után is. Elnökünk szilárd meg­győződéseivel és elvhüségével ritka szivjóság párosul, ami abból is kitűnik, hogy vasárnap reggel feleségével együtt, észrevétlenül Daytonba utazott, hogy ott szentéletü édesanyja halálának évfor­dulóján az emlékezetére elmondott szentmisén résztvehessen. Emlékezetes marad LÉNÁRT J. GYULA második alelnökünk beszéde is, aki valamikor Egyesületünk alkalmazásában állott és jelenleg nagysikerű üzletember. LÉNÁRT alelnök igazgató-társai nevében üdvözölte az ünnepi társaságot. Rámutatott arra, hogy az Országos Kugliverseny és Testvériségi Napok ünnepe mennyire családias jellegű, mennyire kifejezi a William Penn család társa­dalmi fraternalizmusát. Ő is megemlékezett CHER és a TOKÁR fivérek erőfeszítéseiről, amelyeknek az ünnep nagy sikere elsősor­ban köszönhető. Az áldomásmester azután felsorolta a legfontosabb jelenle­vők nevét, de ezeket a bemutatásokat is a minimumra korlátoz­ta, hogy az ifjúságnak minél több ideje maradjon a táncra. így csak a következőket említette fel: Szabó János ellenőr és felesége, Tokár Lajos, Division Man­ager és felesége, Nt. Orth Győző és felesége, Macker Gyula El­nökünk és felesége, Tokár Györgyné, az áldomásmester és a 129- ik fiók elnökének felesége, Mrs. C. Howard Johnson, Jr., Colum­bus városa közszolgálati ügyosztálya igazgatójának neje, Riehl T. Ferenc atya, a Szent László róm. kát. templom papja, Lénárt J. Gyula, második alelnök és felesége, Stelkovics Albert titkár és felesége, Magyary Ferenc igazgató és felesége, Fáczán Mihály igazgató és felesége, Dankó István igazgató és felesége, Dr. Ko­vács Andor igazgató és felesége, Vészi László igazgató és fele­sége, Radvány Ferenc igazgató és felesége, Ibos B. Albert igazgató, Fodor Gyuláné, detroiti lapkiadó és szerkesztő, Kelemen P. János, daytoni lapkiadó és szerkesztő, Vince András, kerületi szer­vező Detroitból, Révész Lajos Division Manager és felesége, Tren­ton, N. J.-ből, Knaver G. Ferenc kerületi szervező, East Chicago, Indianaból, Üsztök István Division Manager Detroitból, ifj. Kony­ha Bálint, az Ellenőrző Bizottság tagja, László Elvira, az Országos Női Bizottság elnöke, Fáczán Mihályné és Cher Ferencné, az Or­szágos Női Bizottság tagjai, Flo Schulz, mérkőzési felügyelő és férje, Hubert Schulz és a Központi Hivatal két alkalmazottja: Füredy Frances és Halász Ethel. A bemutatások után az áldomásmester felkérte FLO SCHULZ mérkőzési felügyelőt, hogy hirdesse ki a nyertes csapatokat. A győztes férfi csapat a 17-ik fiók, Lorain, Ohio, a győztes női csa­pat a 27-ik fiók, Toledo, Ohio csapatai lettek. Végül önzetlen és önfeláldozó erőfeszítésük elismeréséül fel­kérte a Columbusi Mérkőzési bizottság tagjait, hogy álljanak fel. Mondani sem kell, hogy ezt milyen tapsvihar követte. Riehl T. Ferenc atya a műsort hálaadó imával fejezte be. Aztán eltüntették az asztalokat és székeket, a terem közepét felszabadították és Sikora Lajos és zenekara rázendített a táncra, amely csak a hajnali órákban ért véget. A south bendi kerületi verseny győztesei A 132-ik fiók, South Bend, Indiana, Első Évi Kugliversenye e hatalmas fiókunk történetében nevezetes ese­ménynek bizonyult, melyet a tagság őszinte lelkesedéssel fogadott. A south bendi William Penn Ott­honban, május 19-én tartott bankett és táncestély a nagy ünnep műsorá­nak tetőpontja volt. Négyszáznál több vendég lakomázott az Ízletes magyar ételekkel dúsan megrakott asztalok mellett és táncolt kivilágos virra­datig. A fenti képen BENZUR ÉVA csa­patkapitány látható, amint Horváth L. Jánostól, a 132-ik fiók elnökétől átveszi a Heston’s Market, a női csa­pat győztesei részére szánt trofeu­­mot. (A csapat 2926 bábuval nyert.) Balról jobbra, a nyertes csapat többi tagja látható: Louise Papp, Donna Sardi, Valerie Nyári, Helen Cook és WUKOVITS J. FERENC Regional Manager, aki helyeslőleg mosolyog. A 34-ik fiók tánciskolájának növendékei A pittsburghi fiók gyermek tánc­­tanitásj mozgalma a fenti csoporttal indult meg május hó közepén. Hát­térben jobbról a tanfolyam megszer­vezője Cher K. Julia, baloldalon pe­dig a táncok tanitója Lindner L. Anna. Örömmel jelenthetjük, hogy a fiók már 34 növendéke van a tanfolyam­nak. Eredetileg húsz hétre volt tervezve a tanítás, mely a fiók gyermek tag­jai számára teljesen díjtalan, de a szülők máris hangoztatják, hogy újabb tanfolyam indítására még anyagi áldozatokat is hajlandók hozni. tagsága felfigyelt a kedvező alka­lomra s a szülők gyermekeik érdek­lődését oly nagy mértékben felkel­tették a mozgalom iránt, hogy ma A tanfolyam adminisztrációs mun­káit és a gyermekek felügyeletét Cher K. Julia és Kish Corine végzik sok szeretettel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom