William Penn Life, 2001 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2001-09-01 / 9. szám
Csontvár/ Mária kútja Názáretben (The Virgin’s Well in Nazareth) 1908. Kosztka Tivadar Kerékgyártó Barbara Kosztka Mihály Tivadar, a Csontváry néven ismert festő, a magyar festészet egyik legérdekesebb alakja és egyik legnagyobb müvészegyénisége. Eredetileg gyógyszerész volt, aki egy "belső" sugallat hatására határozta el, hogy festő lesz: "Meleg volt.. .s amig Kosztka Mihály Tivadar első rajzában, gyönyörködött, feje fölött hangot hallott: Te leszel a világ legnagyobb Nap-űt festője, nagyobb Raffaelnél." Ettől a pillanattól kezdve készül feladatára. Előbb 14 éven át szorgalmasan dolgozik, patikát szerez magának, s mikor ennek jövedelmét elégségesnek találta, Münchenbe utazott. Itt Hollósy iskoláját látogatta, majd Párizsban és más európai országokban is megfordul, de e tanulmányutak művészetében semmilyen nyomot nem hagynak. Festői elvei szerint naturalista lenne, melyet ö mindenekelőtt "Napűt"festésnek nevez, különleges, mitikus hangulatot adva e kifejezésnek. Képeit kivétel nélkül nem a látványból, hanem az erről támadt vízióiból merítette, s e vízióból költői látomásokat varázsolt a vászonra. Mint ember - Don Quijote-szerü alkat, testi és lelki habitusában egyaránt, gyermekien naiv, aszkétikus, rajongó lélek. A lelki nagyság és a zsenialitás keveredett benne az eszelösséggel. A nem szakmai olvasónak talán többet mond az irodalmi példa a búsképü lovagról, akiben éppúgy keveredett a nemesség és bölcsesség a hóborttal, mint Csontváryban. Csontvárynak két önéletrajza ismert. Önéletrajzában különösen gyermekkorára emlékszik szívesen. 1853, julius 5.-én született, Kisszebenben. A művész apja gyógyszerész volt, aki idős korában az orvosi diplomat is megszerezte. Feleségétől hét gyermeke született, Mihály Tivadar a második gyermekként jött a világra. Miután a legfiatalabb gyermek Ede, aki Amerikába vándorolt és nyoma veszett, Csontváry visszaemlékezéseiben mindenkor hat gyermek szerepel. Iskoláit Kisszebenben, az ungvári gimnáziumban, majd a budapesti egyetemen folytatja, ahol gyógyszerész oklevelet szerez. A jogi karra is beiratkozik. Patikus-segéd, majd önálló gyógyszerész. Festéket, ecsetet kér, mellékesen tájékozódik, miképpen kell olajfestményt készíteni, s egyidejűleg bejelenti, hogy nagyméretű olajfestmény megalkotására készül. (A hatalmas festmény neve: A nagy Tarpatak a Tátrában.) Ezutáan majdnem tizenöt év csend következik. Titkát magába zárva, végül is úgy dönt, hogy Rómába utazik. A Vatikánban megnézi Raffaelló képeit, s ügy gondolja, hogy képes ezeknél különbet festeni. Elhatározza: húsz év tanulás és készület kell a nagy mü megalkotásához. Elhivatottságáról mélyen hallgatott. Negyvenéves elmúlt Kosztka Mihály Tivadar okleveles gyógyszerész, amikor gácsi gyógyszertárát bérbeadva, anyagilag függetleníti magát, s elindul meghóditnai a mindenséget. Nem tudjuk, mit gondoltak a derék gácsi polgárok, amikor józan életű, csendes patikusuk odahagyta gondtalan életét, s neki indult a nagyvilágnak. Bizonyára azt suttogták maguk között: a patikus megörült. Alacsonyan füstöl a nap Európa egén. Kosztka Mihály Tivadar pedig saját naprendszerében száguldozik: Szicília, Athén, Szigetvár, Hortobágy, és a Kárpátok. Majd Amszterdam, Brüsszel, London, Párizs, Madrid, Hispánia s száguld egészen Gibraltárig. Tengerre száll, s amikor a roppant 12 William Penn Lite, September 2001
