William Penn Life, 1999 (34. évfolyam, 2-12. szám)
1999-05-01 / 5. szám
Édesanyáig Kerékgyártó Barbara Mama, anya, édesanyám. Anyukám; Ennél szebb szó a magyar szótárban Nincs talán. Ma-ma, Ma-ma, ezt a szót tanította meg először anyánk. Mikor mondtuk, örömtől csillogó Szemmel nézett ránk. Ez a szó, melyet halálunkig nem feledünk. Ez a szó, melyet minden évben ... Hávával, szeretettel ünnepelünk. (Pattantyús Magda: Anyák napjára) Igen, már 1914 óta ünnepli Amerika lakossága a tavasz, az újjászületés beköszöntével az anyák napját. A gondolat 1907-ben egy Ann M. Jarvis nevezetű amerikai hölgytől származik, aki kitartó munkásságával elérte hogy 1914 ben az Anyák napjának megünneplését törvényesen is bevezessék az Egyesült Államokban. Ez a szép szokás azután Európában, majd Magyaror-szágon is elterjedt, és egy 1928-as rendelet alapján a hivatalos iskolai ünnepélyek közé sorolták. Ez ünneplés gondolatának lényegét talán a költők, irók, és művészek tudták legjobban kifejezni, gazdagabb belső lelkiviláguk érzékenysége folytán. így alkotásaik gazdag tárházával szebbnél szebb maradandó értékkel tudták kifejezésre juttatni az anyai szeretet mindenhatóságát. De a nép ajkán felzendülö dalok is örök értékű kifejezői ennek az érzésnek. Lássunk itt alább néhányat: Domoldalon áll egy öreg nyárfa Nyárfa alatt édesanyám háza. Édesanyám fehér fejkendöben. Cipót dagaszt fűzfa tekenöben. Édesanyám, de messzire mentem. Gyürkés, fehér cipót de rég ettem A búzában de rég vágtam rendet, Isten tudja, latóm-e még kendet.... Vagy egy másik mindenikünk által oly közkedvelt: Édesanyám te jó asszony. írd meg nékem, fáj e még a szived? Amióta én eljöttem, ki van veled, Ki vigasztal Téged? írd meg minden búd, s örömed. Vigasztald meg a szivemet. Úgy mint réges, régen, úgy mint réges régen. Édesanyám, te jó asszony Őrangyalnak rendelt Isten téged. Hisz tőle kaptad ezt az édes, jó anyai. Értem égő szived. Éjjel nappal rám vigyáztál, mindig jóra tanítottál. Áldjon meg az Isten. Áldjon meg az Isten .... Egyik legszebb kifejezője az anyai érzésnek minden bizonnyal a római Szent Péter Bazilikában található csodálatos szobor. Michelangelo áttetsző szépségű, márványba faragott szobra, a Pieta is. A Szüzanya ölében tartja fia testét. Lehajtott feje oly mélységes fájdalmat tükröz, amilyet a legkétségbeesettebb kiáltás sem tudna kifejezni. Mária testét a fájdalom köntöse boritjas ez a fájdalom vigasztalan, korlátlan, és tökéletes. Ez a fájdalom annak az anyának a fájdalma, aki a szégyen, és a megaláztatás ormáról szállt le ide, hogy ölébe vegye egyszülött fia megkínzott testét. Mi, látogatók is, ilyen megtört és végtelen fájdalommal tudjuk csak szemlélni ezt a szoborcsoportot - meghatóan, s némán. De az édesznyák ilyenkor felnőtt gyermekeiket nézve, azokra a korai időkre is emlékeznek, amikor a gyermek száj és gyermek elme csupán bimbódzani, nyiladozni kezdett. S nem volt se szeri, se száma a "miérteknek" és a "hogyanoknak". Hárs László: Miértek és hogyanok cimü versével kívánom most kedves "édesanya" olvasóimnak ezt az oly kedves gyermeki korszakot feleleveníteni. íme a vers: Hogyha nyár van, hol a tél? Egész télen hol a nyár? Mikor nem fúj, hol a szél? És hogyha fúj, hova száll? Fényes szélben hol a Hold? Sötét éjjel hol a Nap? Ha kimosták, hol a folt? Ha nem habzik, hol a hab? Ha beszélnek, hol a csend? Ha felszárad, hol a sár? A mente, az hova ment? A várkastély mire vár? A félóra, mitől fél? Az aludttej hánykor kel? Két adagot mért nem kér? Ki nyaklevest ebédel ? A golyóban mi a jó? Kiabál-ban mi a bál? Miért folyik a folyó? A tó vize miért áll ? Mért nem úszik a csibe? A hal mért nem repül el? Az eső mért esik le? Mért nem esik soha fel? Miért mindig ma van ma? A holnap mért nem ma van ? Minden csupa hol, meg ha. Csupa miért és hogyan! 16 William Penn life, May 1999
