William Penn Life, 1999 (34. évfolyam, 2-12. szám)
1999-07-01 / 7. szám
agyar Nyelv Feszti Körképünk A magyarok bejövetele Kerékgyártó Barbara II. Rész AFeszty körkép elkészült tehát és 1894 pünkösz vasárnapján a mai Szépművészeti Múzeum, a festmény kiállítási épülete, megnyílt a látogatók előtt. A korabeli kritika elragadtatással fogadta a müvet. A festmény nemzeti közüggyé vált. Az ezeréves évforduló ünneplői romantikus múltúnkba nézve e képen keresztül láthette "párducos Árpádot, s badrontó népe hatalmát." íme a korabeli kritika a körképről: "A tudós művész, - Feszty Árpád méltó e névre, - csodadolgot müveit, elénk adva mindazt, amit krónikák, hagyományok megőriztek és kutatások földerítettek. Az ezernyi öltözet, fegyver, zászló, szekér, épület, szerszám, sátor között nincs egy sem, mely ne volna lelkes és szorgalmas tanulmány eredménye. A keleti vándorok, s a félkeresztény, félpogány pásztornáp úgy jelennek meg előttünk, mint azt a tudomány tanítja. Konkrét adat igen kevés van; de tág tér jút a következtetésnek, az ismeret pedig megóvhat a legsúlyosabbtól, attól, hogy a kornak meg nem felelő vonásokat ábrázoljon a művész. "A fehér paripán ülő Árpád büszke fejedelmi alak. Amint sastollas sisakja alól ránk pillant, szinte érezzük szemének erejét. Gyönyörű magyar arc. Szakálla deres, mert a honfoglalás idején már élemedett embernek kellett lennie. Ruhája fényes perzsa öltözet. Körülötte a vezérek csoportja, zászlókkal és kelevézekkel. Feszty még az arcokat sem csak úgy találomra festette. Jó magyar arcok kedvéért összejárta a fél országot; ha meg szláv arc kellett, alapos szemle alá vette a fővárost épitö tótokat. . . A domb alatt, balkézt, harc dúl, porfellegben tombolnak a paripák, s a küzdők csapata benépesíti a völgynek nagy részét. "Soha nem hatott igy ránk festett levegő, felhő, hegy, föld, erdő és viz. De csodálkozásunk legfőbb tárgya mégis az ég. Az ilyen körképeken mindig egyforma vüágoskékkel szokták bevonni a négyszögméterek százait. A felhők, ködök mintegy útját állják a szemnek, s a kép perspektívája nem elég mély. De Feszty Árpád ezzel a vizpárákkal teli, pásztás esőktől csapkodott messzeséggel tudta elérni a távolság bámulatos hatását, mely olyan, hogy mérföldekre vélünk látni. Hogy mi a legszebb a sok szépségben? A hidegen csillogó havasok, a Vereckeiszoros hamuszin hegyei, a kéken domborodó halmok, az ólomzöld Latorca folyó, az erdőségek csodálatos tónusai, a nyájas róna, vagy a bámulatosan igaz, és mély érzéssel festett levegöég? - Sok időre, sok térre lenne szükségünk, hogy csak valamelyest méltón is szólhassunk e nagy művészetről." Még egy év sem telt el a körkép bemutatása után, amikor A Magyarok bejövetelének nagy hire elterjedt külföldön is. Londonból két társaság is ajánlkozott arra, hogy Feszty körképét kiviszi és bemutatja Anglia közönségének, külön e célra épített épületben. így is történt: a terjedelmes vásznat 1898-ban lebontották és kiszállították Londonba, ahol számos angol nyelvű ismertetők álltak az érdeklődő közönség rendelkezésére. A körkép hosszú és viszontagságokkal teli története e londoni oda-vissza szállítással vette kezdetét, mert bármilyen óvatosan és szakszerűen is kezelték, ezek a szállítások és szerelések megviselték a vásznat. Ez alkalommal még maga Feszty Árpád tüntette el a kisebb-nagyobb sérülések nyomait, illetve ö iránvitotta a rekonstrukcióját. Amikor a körkép visszakerült Budapestre, a főváros illetékes hatóságai a Városligetben, a mutatványosok környezetében jelölték ki számára egy parcellát. Ideiglenes megoldásnak szánták, de a méltóbb helyre kerülés ígérete csupán ígéretnek maradt, mert a kép 35 esztendeig az itt felállított rozoga faépületben maradt. A festő 1914-ben bekövetkezett halála után lánya Mása, s unokaöccse hiába szorgalmazta rendszeresen a mü méltóbb és egyúttal biztonságosabb helyen való elhelyezését állami kézbe adását, ez addig halasztódott, mig aztán a második világháború viszonyai végképp lehetetlenné tették elképzeléseik megvalósítását. A Városligeti ideiglenes épületet bomba találat érte, s nemcsak a tetőszerkezet rongálódott meg súlyosan, de a vászon is. Végül az esöverte, szélszaggatta vásznat nagyjából az összeillesztések, összevarrások mentén, nyolc méter széles csikókra szabdalták és óriási fahengerekre tekercselve különböző raktárakba szállították. Megjárták a fölhengeritett tekercsek a Bazilika pincéjét, a Műegyetem könyvtárát, majd a Műcsarnok raktárait is, mind sorba. .. . Három évtizednek kellett eltelni a háború után, mig eljött az idő, hogy művelődéstörténeti jelentőségét és művészi értékét elismerve, döntés szülessék: a körképet meg kell menteni a teljes, a végleges tönkremenéstöl. 1970-ben vetődött fel az Ópusztaszeri Nemzeti Emlékpark gondolata azon elgondolás jegyében, miszerint a magyar állam alapjának megvetése itt, ezen a részen történt; és ekkor született meg az a döntés is, hogy a Feszty körképet restaurálni kell, és végső elhelyezése itt, ezen a helyen történjék meg. Á körkép csarnoka és a sátorra, illetve az ősi jurtára emlékeztető épület Novák István tervei alapjan 22 William Penn Life, July 1999
