William Penn Life, 1999 (34. évfolyam, 2-12. szám)

1999-07-01 / 7. szám

[agyar Nyelv különleges eljárással épült. A centrálisán elhelyezkedő és a körképet befogadó körcsarnokon kívül több szinten különböző kiállítások számára is bőséges teret alakítottak ki, amely egyéb honfoglalással kapcsolatos alkotásokkal és emlékekkel együtt várja a látogatókat. A jurtaszerü építmény csúcsán pedig kilátó helyezkedik el, ahonnan körben, nagy távolságra befoghatja a szem azt a szép alföldi tájat, amelyen eleink az új hazában először gyűltek össze, hogy az ország dolgait elrendezzék. Szer-Pusztaszer-Ópusztaszer neve ugyanis a köztudatban a honfoglalás utáni első "országgyűléssel" kapcsolódott össze. Azt a helvet ahol a vezér és a nemesi rendek az ország valamennyi szokástörvényét és jogát elrendezték, illetve annak SZERIT vették, őseink a maguk nyelvén, magyarul: Szerinek nevezték. Önmagunk megbecsülése és nemzeti történelmünk köteles tisztelete diktálta és parancsolta ezen emlékek ápolását és életben tartását. Mi sem volt tehát természetesebb, mint A Magyarok bejövetelének ezt a helyet jelölni ki. Erre azonban még sokat kellett várni. Mindenekelőtt a körkép restaurálási munkáit kellett elvégezni, amit egy nemzetközi pályázat alapján a varsói Ars Antiqua nyert el, akik a restaurálási eljárást a wroclawi körképnél szerzett tapasztalatokra építve dolgoztak ki. A restaurálás befejezését és a körkép műszaki átadását követően 1995, augusztus l.-töl a felújított Feszty-körkép újra megnyílt a látogatók előtt, s minden bizonnyal a Nemzeti Történeti Emlékpark egyik legfőbb látványossága. Felnőtteknek, gyermekeknek egyaránt emlékezetes élményt nyújt a muzeológusok, régészek, építészek által nagy szakértelemmel odavarázsolt skanzen. A szabadtéri néprajzi együttes érzékletesen mutatja be a mezővárosi, tanyai életmódot az alföldi táj emberének környezetét, mindennapjait. A Domaszékröl áttelepített Szeged környéki tanya, a jellegzetes csongrádi halásztanya, az egykori tanyai iskola, a kovács és bodnár­­műhely, a makói hagymatermesztö paraszt háza mind megannyi igazi hangulata, élettel teli emléke közelmúltunknak. Az osztálytermekben például rendhagyó órákat lehet tartani, a szatócsboltban ki-ki tetszése szerint vásárolhat, a postán pedig üzemel a hajdani telefonhírmondó mása. Az olvasókörben átlapozhatok az újságok, mellette használható a kuglipálya, a halásztanyán megkóstolható a csípős szegedi halászlé, a pékmühelyböl pedig friss kenyér illata árad. A Népmüszéti Egyesülettel kötött megállapodás jóvoltából népművészeti vásár várja a látogatókat, a falusi piactéren pedig valódi szegedi paprikát, makói hagymát vásárolhat az idelátogató. Végezetül nézzük meg -vázlatosan persze - mi látható ez oly csodálatosan meg­ragadó alkotáson: • A körképhez felérve az ideérkező először Árpád fejedelmet és vezéreit pillanthatja meg. Fent a magaslaton állnak, zászlókkal és kelevézekkel, - talán nem is sejtve még, hogy oly sok vándorlás után végre végleges, igazi hazájukra leltek. • Láthatjuk ökrös szekéren asszo­nyok, gyerekek seregét, körülöt­tük és mellettük bivalyok, málhás állatok, lovasok s a fejedelemasz­­szony felénk gördülő négyes ökörfogatát. • A szekérút másik oldalán füstölgő őrtornyot, amelynek mélyéből az oda rejtőzött fiatal nőket hozzák ki. - Sámánt, felemelt karokkal a füstölgő máglya előtt, arccal a munkácsi várhegy felé; -• Tekinthet a szemünk a távolban csillogva kanyargó Latorca ezüstös vizére, amely felé vágtató lovasok özönlenek. Ä csata sorsa szemmel látható módon eldőlt, a lándzsával, fejszével védekező őslakosokat, akik bátor és önfelál­dozó védekezésük ellenére sem tudják már megállítani ezt a keletről jött, szokatlan harcmo­dora lovasrohammal támadó óriási sereget.... • Vagy itt áll szemünk előterében, egy aranykarperecekkel díszített méltóság, Latorc, akit védőn vesznek körül társai, bátran nézve szembe az őket legyőző ellenféllel. Latorc leánya kétségbeesetten öleli át ősz apját, féltve öt a rájuk váró szomorú sorstól. A fogolycso­port többi alakja is a festői fantá­zia drámai erejének és gazdag­ságának kifejeződése: rémület, kétségbeesés, de a szomorú végzettel való bátor szembenézés is. Itt érünk vissza Árpádhoz, még egyszer körültekintve a Voloci­­völgyön, ahová a Vereckei-szoro­­son át vezetett őseink útja a Kárpát-medencébe.... "Mielőtt honszerzö útjára sátrat bontott volna a magyar nép, a hét fönemzetség vezérei hűséget esküdtek Álmos fia, Árpád vezérnek. Összegyűltek egy dombon. Esküjüket úgy pecsételték meg, hogy karjukon sebet szúrtak, a kicsorduló vércsepe­­ket egy aranykupába csorgatták és azt mondták: Amint vérünk eggyé lett, úgy leszünk mi is hét törzsből egy nemzetté! "Azt is megfogadtak, hogy a magyar vezért mindig Árpád család­jából választják. Árpád vezér is vért csurgatott a kupába és megesküdött, hogy a hét vezér és utódaik mindig elsők lesznek a nemzet tanácsában. "A vérszerzödéssel kimondták a hűség törvényét is: "- Aki esküjét megszegi, annak úgy folyjék a vére, mint folyt ma a miénk! "A vérszerzödést az alábbi vezérek kötötték: Árpád, Előd, Kund, Ond, Tass, Huba és Töhötöm. "Árpádot pajzsra emelték, ezzel azt jelezve, hogy minden törzs elismeri felette állónak. Boldogan újjongott a hét törzs népe. Most már erős lett a nemzet, mert egy vezér alatt fognak élni ezután." (Bányai János: A vérszerzödés.)W\Á William tan Life, July 1999 23

Next

/
Oldalképek
Tartalom