Washingtoni Krónika, 1978. szeptember-1979. június (3. évfolyam, 1-4. szám)

1978-12-01 / 2. szám

10 já 0D0N VON HORVATH; "TALES FROH THE VIENNA WOODS" Az Aréna Színpad, október 18.-án mutatta be HORVÁTH ÖDÖN: "MESÉL A BÉ­CSI ERDŐ" cimü drámáját, melyet 1931-ben irt. A sok-sok részletre tagozódó drámában az akkori korszak dekadenciája, nyugtalan légköre, nyomasztó gazdasági helyzete, a hitleri korszak előre vetett árnyéka kisérik a főhősnő kibontakozó szerelmét - és elbukását. A sötét színekkel ecsetelt prózát átszövi a bécsi polgár alaptermészete: a kedélyesség és zenésrészletekkel fűszerezett éjszakai mulatozásai. A néző önkénytelenül szerves részévé válik a darabnak, amely szellemi aktivitást igényel a nagyon különböző részletek öszekapcsolására. A premier után megjelent kritikák merőben ellentétes szemszögből bírál­ták a bemutatót. A WASHINGTON POST kritikusa RICHARD COE..."strikingly brilliant produc­tion of rich, fascinationg drama"...véleménnyel fémjelezte az előadást és művészeit. Közlése szerint a tragikus körülmények között, 37 éves korában elhunyt HORVÁTH ÖDÖN-nek 18 müve jelent meg. Tehetségét egyenértékűnek tar­tották BERTOLD BRECHT tehetségével. A drámáról PETER HANDKE osztrák iró ta­nulmányt irt, melynek cime: "HORVATH IS BETTER THAN BSECHT." A WASHINGTON STAR kritikusa DAVID RICHARDS véleménye szerint a bemuta­tó ..."eerie, sardonic, garnish és ever so boring, yes boring" volt. A WASHINGTONI KRÓNIKA szerkesztőjének helyszíni megfigyelése, hogy a bemutató telt-házának atmoszférája közelebb állt a POST kritikájához, mint a STAR "boring" véleményéhez. HORVÁTH ÖDÖN életrajzát a WK szept.száma kö­zölte. fi DR. FÜRI LAJOS EURÓPAI ELŐADÁSAI alkalmával, melyeket októberben Né­met- ,-TjTanciir77-i?veH!örszag—városaiban tartott meg, leve­títették az "50 ESZTENDŐ MAGTAR TÖRTÉNELEM" cimen összeállított hiradófil­­met is. izf SERLY TIBORRA EMLÉKEZÜNK, Szathmáry Lajos, Csikágó, közlése alapján. London hirszolgálata október 7*-én közölte,hogy a 76 éves SERLY TIBOR . zeneszerző-karmester, BARTÓK BÉLA munkatársa és barátja egy száguldó autó áldozata lett Londonban. Serly Tibor három éves korában szüleivel érkezett Amerikába. Édesapja. SERLY LAJOS, zenetanár és ismert dalszerző, a."Kék nefelejcs,kék nefelejcs" megzenésítője - már négy éves korában zenére tanította kisfiát. A huszas é­­vek elején a Budapesti Zeneakadémia legkiválóbb mestereinek BARTÓK, KODÁLY, DOHNÁNYI és HUBAI-nak volt a tanítványa. Tehetségét és kiváló képzettségét jellemzi, hogy az Egyesült Államokba visszatérve TOSCANINI szimfonikus zenekarának lett az első mélyhegedüse. Kiváló zenepedagógus volt. Sokat dolgozott zeneelméleti problémákon és hang­szerelési kérdéseken, melyekről több tanulmánya jelent meg. Serly hangszerelte Bartók müveit, miközben szoros baráti kapcsolat fej­lődött ki közttük. Bartók halála után, özvegye kérésére, Serly fejezte be a III. ZONGORAVERSENY és a VIOLA HANGVERSENY utolsó sorait. A tragikus esemény előtt egy pár órával irta alá a zeneszerző Bartók életéről irandő könyvének kiadási szerződését. Lakása falán keskeny fakeretben,egy darabka csomagolópapiron, ceruzá­val irott, röptében odavetett sorok: "Tibor, ha én király lennék, Te lennél az udvari zenészem. A WASHINGTONI KRÓNIKA értesülése szerint az AMERICAN FOUNDATION, New Brunswick, N.J. 1976-ban a "GEORGE WASHINGTON AWARD”-al tüntette ki Serly Tibort. Az AHF vezetősége alapitvány létesitését javasolta, hogy SERLY TIBOR emléke és munkássága a jövő ifjúságát is inspirálhassa*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom