Washingtoni Krónika, 1976. szeptember-1977. május (1. évfolyam, 1-5. szám)

1977-03-01 / 4. szám

2 nyomdát. A Budapesti Tudományos Egyetemet 1635-ben alapították. Az ország hivatalos nyelve, egészen 1844-ig a latinnyelv volt. Az egyetemi előadások is latinnyelven folytak, ami meg­könnyítette a tudományos világgal való nemzetközi kapcsolatot. Az I. Világháború nemzeti katasztrófát jelentett a magyarságra. Feldarabolták az orszá­got ás az elszakított területekről ezrével menekültek az anyaországba. A megcsonkitott, el­szegényedett ország felvette a küzdelmet, hogy tanulási lehetősedet teremtsen es emelje a ta­nítás színvonalát. Négy even belül 84 koze'piskolát építettek. Pécs városa lehetőséget adott a hires Pozsonyi Egyetemnek, hogy folytathassa hivatását. A Kolozsvári Egyetem a szegedi Ti­sza mellett épült főiskolában nyert otthont. Tihanyban ,1927-ben, Biológiai kutató Intézet létesült. Par évvel későbben megalakult a Magyar Fiziológiai Társaság.Az oktatásra oly nagy súlyt helyeztek, hogy 1937-ben, az államköltségvetésnek 11.3%-at fordították erre a célra. Az ország négy egyetemen - évente - több mint tízezer diák tanult. A Nobei-dijas magyar tudósok közül egyedül SZENT-GYÖRGYI ALBERT élt és dolgozott Magyar­­országon, amikor - 1937-ben - elnyerte a Nobel-dijat. A tudományos világ legmagasabb elis - mérésé nagy lendületet adott a Szent-Györgyi professzor koré csoportosult fiatal kutatóknak, közöttük közvetlen munkatársának LAKI KALMAN-nak is. A tudomány többi ágában dolgozó raagyarorszáui tudósok kőzó'tt - az évek folyamán - számo­sán értek el jelentős eredményt. Azonban a II. Világháború és egyéb körülmények miatt, sa - ját országukban "csak" pionirjei lehettek egy-egy felfedezésnek. Ugyanazt a brilliáns fel­fedezést vagy elgondolást - esetleg más formában - esztendőkkel későbben, technikailag fej­lettebb országok valósították meg. Ezek közé tartozik DR. BAY ZOLTÁN -nak a "Hold elérésé"­­re irányuló munkássága is - a 30 evvel ezelőtti Magyarországon. A II. Világháború után egyharmadára csonkított Magyarország meglepően sok, kiváló tu­dóst adott a világnak. A Nobel-dijjal kitüntetett SZENT-GYÖRGYI ALBERT, HEVESSY GYÖRGY, B^KESSY GYÖRGY, WIGNER JENŐ és GABOR DÓlES-en kivül számos magyar tudós ért el világviszony­latban is kimagasló eredményt. Valószínű, hogy az évszázadok folyamán kialakult népkeveredes ege'szséges folyamata, a magyarság tradicioWlis intellektuális érdeklődése és a nagyon jó a­­lapot adó oktatási rendszer eredményeztek, hogy a területileg kicsi és eszközeiben korláto­zott Magyarorszag fiai meglepően nagyszámban járulták hozzá a tudomány mai fejlesztéséhez. ( A magyarság kulturális színvonalát ismertető - e's csak kivonatosan közéit - fenti ta­nulmány megírására a TRENDS IN BIOCHEMICAL SCIENCES" szerkesztője kérte fel DR. LAKI KÁLMAN-t. A havonta megjelenő angol nyelvű folyóiratot az INTERNATIONAL UNION OF BIOCHEMISTRY angliai központja adja ki és terjeszti szerte a világban. - Szerk.) * * "MINDSZENTY HAGYATÉKA" - (Részletek GABOR ARON cikkéből, amely a CALIFORNIAI MAGYARSAG 1977. február 18.-i számában jelent meg.) "DR. VÉCSEY JÓZSEF a Mindszenty Alapítvány vezetőségi tagja az ELET cimű katolikus fo­lyóiratban ismertette a bécsi hagyatéki bíróság véghatározatát és a Mindszenty vagyon jelen­legi állagát. A tájékoztató szerint a bécsi járásbíróság hatáskörébe utalt Mindszenty-hagya­­ték pénzbeli része defieites. A halál napján a hercegprímás bankszámláján 397,901.26 schilling, mintegy 23.000 dollár volt, mig a hagyaték terhe 428,531.96 schilling«, kb. 25,000 dollár­rá rúgott. A fedezetlen 29,000 schillinget, azaz 1-700 dollárt a Mindszenty Alapítvány fedez­te. A hagyatékhoz tartozó kelyhek, gyűrűk, keresztek, aranykulcsok, porcellánok, szőttesek a vadúzi emlékmúzeumba kerültek és jelenleg is ott vannak. A Mindszenty vagyon többi része nem esett a bécsi hagyatéki eljárás alá.442 ezer-dollár, a hercegprímás akaratának megfelően,a Mindszenty Alapítvány kezelésében, egy lichtensteini bankban fekszik." ( Dr. Gábor Áron részletesen ismertette az Alapítvány bevételeinek es kiadásainak adata­it, azok ősszegét schillingben és dollárban. Majd - szószerint - igv folytatta) : "Ha figyelembe vesszük, hogy az igazgatóság ennek alapján arra az álláspontra helyezkedik, hogy a már kiadott 30,000 dollárban van benne a magyarok adománya - szószerint igy közli dr. Vécsey Jp'zsef tájékoztatója- akkor az alapítvány betétjén jelenleg egyetlen magyaroktól gyúj­tott dollár sincs. Ha valaki ennek el lenére ragaszkodnék az együttes kezelés elvehez akkor a megmaradt Összeg felét, vagyis 10,000 dollárt mondhatna az alapítvány betétjén magyaroktól gyűjtött adománynak. Dr. Vécsey József tájékoztatójával a Mindszenty hagyateV anyagi része le­záródott, az eszmei örökség végrehajtása viszont nyitott kérdés." ( Az "eszmei örökség"-gél kapcsolatos elmefuttatás után Gábor Áron - szószerint - a kővet­kező konklúzióval fejezte be cikkét) : J (folyt.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom