Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)
2023 / 3. szám
184 Kovács Péter: A Duna budapesti állami vízmércéjének története Ferenc mérnök, Szumrák Pál városi főmérnök és Wallandt Henrik m. kir. építési főfelügyelő hajtották végre (Edvy 1962). ITT VOLT A DÉLI NAGY VÍZI KÖRBÁSTYÁVAL VÉDETT KÖZÉPKORI KIRÁLYI VÍZMŰXVIII SZÁZADI KÚTGÉPHÁZA ELŐTT A RÉGI BUDAI NÁDORI VÍZMÉRCE AMELY 1817. ÁPRILISÁBAN ÚSZÓSMÉRCESZERKEZETET KAPOTT. 1817. MÁJUS 1-TŐL A HÍRLAPOK MÁR KÖZÖLTÉK A DUNA NAPI VÍZÁLLÁSAIT. A MÉRCE 1877 - BEN PUSZTULT EL A RÉGI KIRÁLYI VÍZMŰ ELBONTÁSAKOR EZ A FALSZÖGLET ÁLL ALAPKÖVE FELETT A DUNAI HAJÓZÁS. VÍZI ÉS FŐVÁROSI TÉRKÉPEZÉS A VÍZELLÁTÁS ÉS VÍZJELZÉS. AZ ÁRVÉDELEM ÉS FOLYAMSZABÁLYOZÁS LEGRÉGIBB E NEMI HAZAI MŰTÁRGYÁRA EMLÉKEZTET E TÁBLA. MELYET FELÁLLÍTÁSA 150. ÉVFORDULÓJÁRA EMELT A FŐVÁROSI TANÁCS VÉGREHAJTÓBIZOTTSÁGA 1967 1. kép. A régi budai nádori vízmérce emléktáblája a Várkert Bazár Lépcsőpavilonjában A nádori vízmérce számára a Várkert Duna-parti részének rendezése, az Ybl Miklós tervei alapján elkészült, ma Várkert Bazárként ismert épületegyüttes kialakítása jelentette a véget. A tervezési dokumentumok, valamint a várkerti építési bizottság üléseinek jegyzőkönyvi utalásai alapján a régi királyi vízmű épületét és vele együtt a vízmércét valószínűleg 1877 augusztusában bonthatták el, bár erre vonatkozóan pontosabb információval nem rendelkezünk. A régi, nyitott és zárt összekötő csatorna szakaszok eltömedékeléséről, kavicscsal való feltöltéséről viszont műszaki jelentés és tanácsülési jegyzőkönyv maradt fenn 1878 januárjából (Edvy 1962). A régi budai vízmérce egykori helyén ma a Várkert Bazár Ybl-féle épületegyüttesének Lépcsős Csarnoka (Lépcsőpavilon) áll. Ez az építmény a neoreneszánsz kert északi végénél található, benne elegáns csigalépcsővel, amely a bazár kerti teraszára vezet, ahonnan a Királyi Palota szintjére vezető lépcsősor is elindul (ma mozgólépcsővel kiegészitve). A Lépcsőpavilon belső falán nagyméretű emléktábla örökíti meg az egykor itt működő vízmérce emlékét, amelyet a létesítés 150. évfordulójára 1967-ben állított a Fővárosi Tanács (7. kép). 2.2. A Lánchíd vízmércepárja A Széchenyi István kezdeményezésére 1839 és 1849 között felépült Lánchíd lett a magyarországi Duna-szakasz első állandó hídja. Már a nádori vízmérce létesítésekor is felmerült a mérce mederben történő elhelyezése (Kulcsár 2018), de akkoriban azt elvetették, így az új híd által adódott lehetőséget ilyen célokra is kihasználták. A Lánchíd jobb parti (budai) pillérének alsó végénél, a part felőli oldalon a híd építőköveibe vésett vízmércepárt helyeztek el, melyen 1850-től kezdődött meg a vízállás észlelése. A vízmércepár egyike metrikus - ez a folyásirány szerinti felső véset, a másik angolszász beosztással készült el, természetesen megegyező nullpont magassággal. A beosztás legkisebb léptéke a metrikus vízmércénél 10 cm, míg az anglszásznál egy hüvelyk (2,634 cm) lett. Ezt a víz
