Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)
2023 / 3. szám
Vízügyi Közlemények, CV. évfolyam, 2023. évi 3. füzet 185 mércepárt Vásárhelyi-féle vízmércének is nevezték (2. kép), bár valószínűleg a folyószabályozó mérnöknek sok köze nem volt hozzájuk, mivel Vásárhelyi Pál 1846- ban, tehát három évvel a híd átadása és a vízmércék létesítése előtt elhunyt. Talán ő lehetett az első állandó hídon a vízmércék létesítésének egyik kezdeményezője, bár ez csak feltételezés (VITUK11976, Szilág\’i 1988, Szávoszt-Vass 2020). 2. kép. Vésett vízmércepár a Lánchíd budai pillérének part felöli oldalán A Lánchídi vízmércéről leolvasott adatok a vízjárás függvényében befolyásoltak voltak a hídpillér hidraulikai - duzzasztó-leszívó - hatása által. A pillér körül kialakult áramlások különösen nagyvíz idején nehezítették a vízállás észlelés végrehajtását. Ilyen esetekben - a pontosabb adatgyűjtés érdekében - igénybe vették az egyébként ekkoriban még meglevő nádori vízmércét is (Kuzmann 1981). A vízállások leolvasása a vízmérce törzskönyve szerint 1869-ig történt a Lánchídról, ezt követően az újonnan létesített gőzhajózási vízmércén észlelték az adatokat. A két vésett vízmérce természetesen azóta is megvan a hídpilléren, de a következő mintegy másfél évszázadban rendszeres vízállás észleléseket nem végeztek rajtuk. A hidat a második világháborúban felrobbantották, ami a pillér - és a rajta elhelyezett vízmérce - süllyedését idézte elő (Bendefy 1951).
