Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)
2023 / 2. szám
126 Gacsályi József: A Tisza-Túr tározó Sonkad-Kölcse térségi „ holtmeder Alsó-Oreg-Tur) Túr-erdői Holt-Túr és Malom-szegi Túr ^ holtmeder Szabályozás előtti Túr meder Ricsei-erdöi Holt-Túr a Szamos és a Túr folyók ármentesítési munkáival. A Tisza és a Szamos kisebb folyószabályozási beavatkozásokkal, egyidejűleg új töltésekkel lett határolva. A Túr folyó Sonkád fölötti szakaszán jelentős mértékű folyószabályozási beavatkozások történtek, a Sonkád alatti szakaszon a régi folyómeder pedig már csak szabályozott ökológiai, illetve belvízelvezetési funkciót kapott. A Túr 63,5 km-es levágott torkolati szakasza (később Túr-belvíz főcsatorna, ma Öreg-Túr) és a tiszai töltés keresztezésénél megépült a Kövessy Győző zsilip (5. ábra) (Szlávik 2014). 5. ábra. A Túr vízrendszere a szabályozás után Ezzel a beavatkozással a korábbi egységes Tisza-Szamos közi belvízrendszer két különállóan üzemelő belvízrendszerré alakult: a 41. számú Tisza-Túrközi és a 42. sz. Tisza-Szamosközi belvízrendszerre. Ezt követően szakaszosan, a nagy belvizek által megmutatott szükségletek szerint kiépült a ma is üzemelő belvízelvezető csatornahálózat, mellyel a román területekről átfolyó belvizek biztonságos elvezetését is meg kellett oldani. A szabályozás során létrejött 41. számú belvízrendszert északon a Tisza, keleten a magyar-ukrán országhatár, délen és nyugaton a Túr határolja. A hazai vízgyűjtő terület a Palád-Csécsei csatorna, az Alsó-Öreg-Túr, a Batár és a Túr jobb parti részekre bontható. Külföldi vízgyűjtőterülete a Palád pataknak van, 15 km2. A Tisza-Túrközi belvízrendszer 130 km2-e az alábbi vízgyűjtő területekre osztható fel:- Palád-Csécsei főcsatorna vízgyűjtő területe: 57 km2- Batár közvetlen vízgyűjtő területe: 10 km2- Alsó-Öreg-Túr vízgyűjtő területe: 28 km2 Szabályozás utáni Túr meder Felső-Öreg-Túr)
