Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)
2023 / 1. szám - Kertész József - Szitás Sándor: A Dunakiliti duzzasztómű és kapcsolódó létesítményeinek felújítása és fejlesztése
Vízügyi Közlemények, CV. évfolyam, 2023. évi 1. füzet 61 2. kép. A Dunakiliti duzzasztómű és a hajózsilip (az ÉDUVIZIG felvétele) közötti szakaszán alapvetően megváltozott a folyó vízjárása. A főmederben kialakult alacsony vízszintek következtében a hullámtéri mellékágrendszerekben szélsőségesen alacsony vizszintek alakultak ki, illetve a medrek nagy része kiszáradt. A víz a mellékágrendszerből - egyrészt közvetlenül a főmeder és a mellékágrendszer élő kapcsolatát biztosító torkolatokon keresztül, másrészt elszivárogva a folyamatosan leürülő talajvíztesttel - a főmederbe távozott. A magyar kormány az áttöltés hatásait környezeti katasztrófának minősítette, elrendelte a kárenyhítést. Ekkor a terv-változatok közül a kabinet a keresztgátas megoldást fogadta e\. A.fenékküszöb azonban sajnos csak 1995 májusában épülhetett meg, a köztes időben abszurd ötletek születtek, egyik ilyen - parlamenti határozattal megtámogatva - a szivattyús vízpótlás volt, milliárdos költséggel. A probléma kezelésére a Duna 1847- 1817,5 fkm közötti szakaszára megszületett a felső-szigetközi hullámtéri és a mentett oldali vízpótló-rendszerek terve. A kiviteli munkák 1993-ban kezdődtek meg. A vízpótló-rendszer létesítésének fő célja, hogy a mellékágrendszerekben a referencia időszak, az 1950-es évek dinamikus vízjárását szimulálják. Ehhez a vizpótló-rendszerben, vízszintszabályozó és hossz-menti átjárhatóságot biztosító funkcióval számtalan vízszintszabályozó kőmű, és vízszintszabályozó vasbeton műtárgy épült (pl.: a Kőhíd, a Szent Kristóf híd, a Halrekesztői műtárgy). 1995 májusában, a Duna főmeder 1843 fkm-ében egy meglévő gázlóküszöbnél épült meg a Dunakiliti fenékküszöb3 (/. kép), amely a mellette lévő mederátvágásban megépített Dunakiliti duzzasztómű (2. kép) segítségével megemeli a felette lévő folyószakasz vízszintjét. 3 Lásd még e füzet 91. oldalán az 1. képet\
