Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)
2023 / 1. szám - Kertész József - Szitás Sándor: A Dunakiliti duzzasztómű és kapcsolódó létesítményeinek felújítása és fejlesztése
62 Kertész József- Szitás Sándor: A Dunakiliti duzzasztómű így lehetővé vált, hogy a főmederben érkező vízmennyiség egy részét a hullámtéri mellékágrendszerek legfelső végében, a Duna 1846,9 fkm-ben, az 1845,9 fkm-ben és az 1845,4 fkm-ben kibontott és stabilizált töltőbukókon keresztül kivezessék a hullámtérre. A kivezetett víz mennyiségének szabályozását a Dunakiliti duzzasztómű fel vízszintjének a szabályozásával, a szegmens elzáró táblák részleges nyitásával és fojtásával lehet szabályozni. A Dunakiliti műtárgy és a szigetközi rendszer üzemeltetője az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (ÉDUVÍZIG). A dunakiliti térségi létesítmények teljes befejezése a kivitelezés leállításakor még nem történt meg, így sajnos szakszerű üzembe helyezés sem történhetett meg. Ennek következtében hosszú ideig csak szükségintézkedések keretében lehetett üzemeltetni. A duzzasztómű alapfeladata az eredeti tervekhez képest - a szükségintézkedések időszakában-jelentősen megváltozott, és jelenleg a Duna 1843 fkm-ben épült fenékküszöb segítségével, a szigetközi hullámtéri vizpótlás fő műtárgya, és nagyon fontos szabályozó szerepe van. Az azóta eltelt időszakban végrehajtott vízügyi beavatkozások során megépültek az alapvetően jól működő szigetközi hullámtéri és mentett oldali vízpótló-rendszerek (1. ábra). 1. ábra. A szigetközi vízszétosztás sematikus ábrázolása Dunakiliti térségében A fenékküszöb és a hozzá kapcsolódó műszaki megoldások beváltak. A mellékágrendszerekben javult a vízminőség, nőtt az árvízi biztonság, a belvizek kártételei pedig csökkentek. Ugyanakkor az Öreg-Duna továbbra is árvízi kockázatot jelent, mivel az alacsony vízállás miatt a növényzet elburjánzott a mederben, így a folyó az egyes árvizeket egyre növekvő árvízi felszíngörbék mellett vezeti le.
