Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)
2023 / 1. szám - Kertész József - Szitás Sándor: A Dunakiliti duzzasztómű és kapcsolódó létesítményeinek felújítása és fejlesztése
60 Kertész József- Szitás Sándor: A Dunakiliti duzzasztómű A BNV magyarországi ellenzői a szlovák lépéseket és közléseket egyszerű ijesztgetésnek, „papírtigrisnek” minősítették, és váltig hangoztatták a sajtóban és minden egyéb fórumon, hogy a csehszlovák fél egy ilyen létesítményt nem tud megépíteni. Pedig 1991 novemberétől kezdődően ez az építési tevékenység Dunakilitiről és Rajkáról, a magyar oldalról is látható volt, és áthallatszott a munkagépek dübörgése. A helyi vízügyi szakembereknek a valós helyzetről és a várható fejlemények veszélyeiről szóló jelzései hatástalanok maradtak. Ilyen előzmények után a szlovák fél 1992. október 24-25-én egyoldalúan elterelte a Dunát. Dunacsúnynál - ahol a Duna mindkét partja már szlovák területen van - a folyó főmedrét az 1851,7 fkm-ében áttöltötték. A Bősi vízlépcső üzemeltetésének a kulcsa ezzel átkerült szlovák kézbe. A Duna elterelése a Szigetköz térségében nagyon komoly problémákat okozott. Szigetköz térségében 1992 októberében a szlovák fél egyoldalúan üzembe helyezte a Bősi vízlépcsőt a „C” változat létesítményeivel. A vízlépcsőrendszer üzembe helyezésének leállítása magyar oldalon új helyzetet teremtett: azóta a Duna főmedrében csak annyi víz érkezik, amit a szlovák fél átad. A Duna vízszintje jelentősen lesüllyedt, mely így önmagában kevés vízmennyiséget biztosít a hullámtéri mellékágrendszer részére. A Dunán a Dévény felől érkező víz jelentős része a bősi erőművön keresztül folyik le. Az Öreg-Duna medrébe átadott vízhozam töredéke a folyó természetes vízhozamának, így a Duna Rajka-Szap 1. kép. A dunakiliti fenékküszöb (az ÉDUVIZIG felvétele)