Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)
2023 / 3. szám
Vízügyi Közlemények, CV. évfolyam, 2023. évi 3. füzet 65 és a lehető legnagyobb hatékonyság biztosításával kell kielégíteni az ipari, mezőgazdasági, ökológiai, rekreációs tevékenységek támasztotta szükségleteket. d) Az energiaszükségletek kielégítése. A fosszilis tüzelőanyag készletek csökkenésével egyre erősebbek a törekvések a megújuló energiaforrások felhasználására. A nagy felszínesések hiányában alapvetően nem bővelkedünk vízenergiában, de korábbi feltárások szerint Magyarország vízi energiatermelési potenciálja így is megközelítőleg 4000 GWh/év, melynek legnagyobb részét a Duna vize hordozza magában. A víz globális körforgásában megfigyelhető jelenségekkel szemben tehát a társadalom egyenletes, kiszámítható és magas fokú biztonságot jelentő igényeket támaszt a folyógazdálkodással szemben. 2. A folyóinkon azonosított jelentős vízgazdálkodási kérdések A felmerülő társadalmi szükségletek szakmai értelemben vett ágazati vetületeit a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek hordozzák magukban. Magyarország Vízgyűjtőgazdálkodási Tervének második felülvizsgálata a felszíni vizek vonatkozásában az alábbi bontásban határoz megjelentős vízgazdálkodási kérdéseket: a) Szervesanyag-terhelés b) Tápanyag-terhelés c) Veszélyesanyag-szennyezés d) Hidromorfológiai változások e) Kiemelt állóvizeink speciális kérdései A fenti csoportosításban azonosított kérdések közül az első három leginkább a vizeink minőségével összefüggő probléma, közvetlen kezelésére klasszikus értelemben vett folyógazdálkodási megoldások nem léteznek. A szennyező hatások mérséklésére a korábban is alkalmazott módszerek (kibocsátás csökkentése, szennyvíztisztítási hatásfok növelése, precíziós mezőgazdasági tápanyag kihelyezés stb.) és az elérhető legjobb technológiák alkalmazása adhat megoldást. E kérdéskörből jelenleg a veszélyes anyagok vizeinkből történő kizárása tekinthető a legnagyobb kihívásnak, tekintettel arra, hogy ezeknek az anyagoknak a köre egyre bővül, monitoring vizsgálati rendszerük jelentős fejlesztésre szorul, élettani hatásmechanizmusuk sok esetben jelenleg még nem teljesen ismert. A Duna magyarországi alsó szakasza kémiai minősítésének lerontása például egy korábban nem vizsgált növényvédőszer maradvány (cipermetrin) megjelenésével vált indokolttá a vízgyűjtő-gazdálkodási terv második felülvizsgálata során. A szermaradványok detektálására szolgáló vizsgálatok fejlődésével a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek későbbi felülvizsgálata során újabb tartósan fennmaradó (perzisztens), bioakkumulatív és mérgező anyagok kimutatása várható, ezzel tovább rontva vizeink kémiai minősítését. Az előbbi példánál maradva
