Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)
2023 / 3. szám
66 Abonyi Csaba: A folyógazdálkodás aktuális kérdései meg kell jegyezni azonban, hogy a növényvédőszerek jelenléte nem feltétlenül akadályozza a rendelkezésre álló vízkészlet mezőgazdasági vagy ipari célú hasznosítását. Azt azonban fontos kiemelni, hogy az ilyen jellegű vegyületek jelenléte az ismert, vagy pont az ismeretlen élettani hatásuk miatt ellehetetlenítheti a felszíni és az azzal kapcsolatban álló felszín közeli és felszín alatti ivóvízbázisok használatát és jelentős mértékben ronthatja a folyóinkhoz kapcsolódó ökoszisztéma szolgáltatások minőségét. A hidromorfológiai változások gyűjtőfogalom alatt azonosított, felszíni vizeket és azon belül folyóinkat érintő jelentős vízgazdálkodási kérdéskörben meghatározott problémák kezelésére a folyógazdálkodási eszközök szolgálhatnak megoldásokkal. A következő fejezetekben ezeket, a hidromorfológiai változások kérdéskörében érintett aktualitásokat mutatjuk be. Meg kell, még jegyezi, hogy kiemelt állóvizeink közül a Tisza-tó, mint víztest sajátos, szinte közvetlen kapcsolattal rendelkezik a folyóval. A Tisza-tó sajátosságainak megfelelően az ott jelentkező speciális problémák a Tisza folyógazdálkodásának részeként értelmezendők és kezelendők. 3. Hidrológiai változások Folyóink esetében, első körben, a vízjárás időbeli alakulása merül fel, mint a változások leírására leginkább alkalmas jellemző. A folyógazdálkodást alapvetően meghatározó körülmény a folyón érkező vízmennyiség, illetve annak térbeli, időbeli eloszlása és ezek hosszabb távon megfigyelhető változásai. Egy-egy folyónál a vízállás adat az, ami általában a legrészletesebben és a leghosszabb időszakra rendelkezésre áll. Kézenfekvő tehát, hogy ezeket az adatokat a mederben lezajló hidromorfológiai változásokra utaló jellemzőként felhasználjuk. Ugyanakkor ennek korlátái is vannak, hiszen: a) a vízállás, mint valószínűségi változó magában hordozza az összes környezeti változó szisztematikus megváltozásának hatását; b) inhomogén, külső tényezők által befolyásolt idősorok keletkeznek; c) időjárási szélsőségek hatásai jelennek meg például az éves kis- és nagyvizekben. Az éves középvíz, mint a teljes éves napi észlelésű adatsort az átlagszámítás szabályai szerint magába foglaló jellemző lehet leginkább alkalmas arra, hogy a mederben való lefolyás trendszerű változásait szemléltesse. Fontos megjegyezni, hogy a vízállás trendszerű változása nem feltétlenül és kizárólag a meder változásaiból származtatható, más, nevezetesen hidraulikai paraméterek (pl. esés, érdesség) is befolyásolhatják a kialakuló vízszinteket, ezért például a folyóinkon tapasztalható csökkenő trendü vízállások önmagukban nem feltétlenül jelentik a meder süllyedését is.
