Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)
2023 / 3. szám
Vízügyi Közlemények, CIV. évfolyam, 2023. évi 3. füzet 9 Az ivóvízellátás érdekében épült meg, és 1976-ban üzembe is helyezték Balmazújvárosnál a Keleti-főcsatorna (48+324 km) mellett a felszíni víztisztító művet, amely akkor napi 30 ezer m3 kapacitást is tudott biztosítani. Az egyéb (ipari, jóléti, öntözési) vízigények kiszolgálása érdekében dolgozta ki a TIVIZIG a Hajdúhátsági Többcélú Vízgazdálkodási Rendszer (HTVR) koncepcióját. A nagy területet felfogó, számos tározótavat is előirányozó nagyszabású terv megvalósítása a 70- es évek közepén kezdődött meg, a konkrét kivitelezési munkák 1977-ben indultak el. A víznek a városba való eljuttatásához tehát mindenképpen szükség volt szivattyútelep és nyomóvezetékek építésére. A HTVR keretében megépült létesítmények reális erőforrásokkal, több színfolttal gazdagították a debreceni térséget. Szegi Attila, Sinkó Mária és Kincses Dániel tanulmányában bemutatja a HTVR keretében elkészült létesítményeket. A HTVR folytatása forráshiány miatt abbamaradt, csak 2015-2022 között sikerült néhány létesítményt tovább építeni. Több mint 20 éve már, hogy a TIVIZIG akkori vezetése beépítette a helyi közvéleménybe a CIVAQUA fogalmát. A Debrecen és térsége vízpótlására megtervezett program gyorsan elnyerte a városlakók tetszését, sajnos azonban forrást egészen a 2020-as évekig nem sikerült szerezni az elképzelések megvalósítására. 2021 -ben a vízügyi ágazat és az önkormányzat közös erőfeszítései eredményre vezettek, sikerült jelentősebb forrást szerezni a CIVAQUA beindítására. Az OVF és a TIVIZIG konzorciuma 15,748 milliárd forintos támogatást nyert el erre a projektre, amelynek általánosan megfogalmazott célja a Debrecentől Nyugatra fekvő Tócó-vízfolyás felső szakaszának vízpótlása; a Keleti-főcsatornából biztosított vízellátás révén a felszíni vizekre gyakorolt káros hatások, elsősorban a vízhiányok mérséklése, a térség vízgazdálkodási helyzetének javítása. Az első ütemmel végre jelentős lépést sikerült elérni a CIVAQUA program megvalósításában, de még nagyon sok feladat van hátra. Az ezekhez szükséges források előteremtésén folyamatosan dolgozik a vízügyi ágazat és Debrecen város vezetése. Ugyanakkor ma már leírható, hogy a CIVAQUA végre életre kelt. A Fertő-tó Eurázsia legnyugatibb sztyepptava. Sekély vízmélysége és kis vízgyűjtője miatt vízjárása szélsőséges. Napjainkban a Fertő-tó vízszintje a szabályozás óta mért legkisebb vízállások alatt van, és Ausztriában ismét fölmerült a tó vízpótlásának kérdése. Az elmúlt századokban a tó vízszintje szélsőséges értékek között változott: a környező falvakat veszélyeztető árvízszintektől a tó teljes kiszáradásáig. A szélsőséges vízjárás miatt a tó szabályozása már többször felmerült, azokra vonatkozóan különböző tervek is készültek. Sütheő László tanulmányában áttekinti és összefoglalja mindazokat a terveket, amelyek a 18. századtól napjainkig készültek a Fertő szabályozására, és kitér a különböző tervek megvalósítását illetve elvetését megalapozó vizsgálatokra is.
