Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)
2023 / 3. szám
10 Szerkesztői bevezető Budán az első dunai vízmércét 1817-ben létesítették, de mint állami vízmérce, 1823. január 1-én kezdte meg működését. Ezzel a két évszázados múlttal a magyar vízügyi szolgálatban a budapesti a legrégebb óta üzemelő vízrajzi állomás a mai országhatárok között. A 200 év alatt összesen hat különböző helyszínen, de mindig a Lánchíd néhány száz méteres környezetében levő mérőhely szolgálta a vízállás észleléseket. Kovács Péter tanulmánya ennek a folyamatos „vándorlásnak” a főbb állomásait tekinti át, bemutatva a vízrajzi méréstechnika két évszázadon átívelő, folyamatos fejlődését, valamint napjainkig a Duna budapesti állomásán észlelt adattípusokat és adatsorokat a hozzáférhetőségükkel együtt. Fontos kiemelni, hogy ez a kétszáz éves történet nemcsak arra ad lehetőséget, hogy a manapság a Vigadó térnél üzemelő állomás múltját megismerjük, és a műszaki fejlődési folyamat nyomon követésével eljussunk a modem vízrajzi mérőállomáshoz, hanem arra is, hogy a még létező, a vízmérce korábbi állapotaihoz kapcsolódó régi létesítményeket továbbra is az eredeti funkciójukban működtetve, jó állapotban őrizzük meg a jövő generációk számára. így lehetséges az, hogy egy 110 éves öntöttvas házikóban, a vízügyet 80 éve szolgáló, műemlék jellegű építményben a legmodernebb vízrajzi mérőeszközök dolgoznak, az állomáshoz tartozó ellenőrző vízmércét pedig több mint 170 évvel ezelőtt, 1850-ben létesítették a Lánchíd pillérén, és a felújítása a közelmúltban fejeződött be. Folytatjuk a VK előző számaiban megkezdett, ,yl vízügyi igazgatás nagy egyéniségei” c. sorozatunkat, sorrendben a nyolcadik megemlékezést tesszük közzé. Mostani számunkban a 125 esztendővel ezelőtt született neves vizmérnökre, Ziegler Károlyra (1898-1985) emlékezünk. Felidézzük hat évtizedet átívelő szakmai életútjának, mérnöki munkásságának, vezetői tevékenységének fontosabb állomásait. Dr. Váradi József főszerkesztő Dr. Szlávik Lajos szerkesztő
