Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)
2023 / 3. szám
6 Szerkesztői bevezető pl. Köszörű-patak, Rakaca-patak) elapadtak. 2021-22-ben a Csórréti és a Hasznosi-tározók vízszintje, telítettsége jelentősen lecsökkent, a Köszörűvölgyi-tározó helyzete pedig kritikussá vált. A „megmentő” a Komravölgyi-tározó volt, amelyet az Ipolyból folyamatosan lehetett tölteni. „Besegített” a térségi vízigények kielégítésébe a Lázbérci-tározó vízkészlete is. A folyamatos vízszolgáltatás biztosítása érdekében az ÉRVZrt. számos intézkedést tett (pl. provizor vezetékek építése, ideiglenes átemelők beállítása, vezetékrendszerek átalakítása, vízkormányzás, vízirány-fordítás, a víztisztítási technológia átállítása víztakarékosabb módra, tisztavíz medencék tartálykocsis töltése más vízbázisok vizével, a Csúcsvízmű tennelésének megnövelése stb.), ezeket a cikk részletesen bemutatja. Mindezen intézkedések mellett 2022. július 21 -tői négy ütemben összesen 46 településen kellett /. fokú vízkorlátozást bevezetni, amely - egyes településeken - egészen 2023. január 18-ig tartott. A társadalmi folyamatok eredményeképp gyors tempóban növekvő szükségletek az eddig elvégzett folyószabályozási tevékenységek hatásainak részletes kiértékelését és a mai igényeknek megfelelő új irányok meghatározását teszik szükségessé. Abonyi Csaba tanulmányában áttekinti a folyógazdálkodás aktuális kérdéseit. A folyószabályozási tevékenységekkel kapcsolatosan az árvizek károkozás nélküli levezetése, a víziközlekedés feltételeinek a fenntartása, a vízigények megfelelő minőségű, korlátozás nélküli és fenntartható biztosítása, valamint az energiaszükségletek kielégítéséhez kötődő igények kielégítése fogalmazódnak meg aktuális elvárásokként. A társadalmi elvárások szakmai vetületeként a folyók szerves- és tápanyagterhelésének a csökkentése, a veszélyes anyagok, és a hidromorfológiai változások kezelése, mint jelentős vízgazdálkodási kérdések kerültek a vízgyűjtőgazdálkodási tervekbe. A hidromorfológia változások kezelésére alapvetően a folyószabályozás eszközrendszere kinál megoldásokat. Az egyes folyószakaszon tapasztalható medennélyülés és a kisvízszintek csökkenése a hasznosítható vízkészlet elérhetőségét kedvezőtlenül befolyásolja, ezért olyan megoldások kidolgozása és alkalmazása válik szükségessé a jövőben, amelyek a medereróziós folyamatokat lelassítják, és egyben hozzájámlnak a vízszintek hasznos mértékű emelkedéséhez. A klímaváltozással bekövetkező szélsőséges csapadéktevékenységek hatására magasabb szinteken tetőző árhullámok kialakulása valószínűsíthető. A folyószabályozási rendszer részeként megfelelő szintű árvízvédelmi rendszer kiépítése, fejlesztése és üzemeltetése érdekében a differenciált árvízi kockázatkezelés bevezetése válhat szükségessé. A folyógazdálkodással összefüggő valamennyi beavatkozást úgy kell meghatározni és megvalósítani, hogy az objektív értékelő rendszer alapján meghatározott ökoszisztéma-szolgáltatások megfelelő szinten történő fenntartása biztosíthatóvá váljon.