Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)
2023 / 3. szám
Vízügyi Közlemények, CIV. évfolyam, 2023. évi 3. füzet 7 A vízgazdálkodás számos területén széleskörű nemzetközi gyakorlati tapasztalat áll rendelkezésre az adatvezérelt feldolgozási eljárások, a mélytanuló algoritmusok használatára. Ezek eredményeként gyakorlatilag szinte valamennyi, releváns hidrológiai folyamat valós időben értékelhető a mért állapotjelzőkkel. Az adatvezérelt feldolgozási eljárások a korábbi statikus megközelítésű szemléletmód helyett megteremtik annak lehetőségét, hogy a bemeneti adatok mintázatai alapján határozzák meg a kimeneti eredmények mintázatát. Ennek relevanciája azokban az esetekben jelentős, amikor csak a vizsgált folyamat kimeneti eredményeire van szükség, a közbenső állapotokhoz kapcsolódó részeredmények nem relevánsak. Az adatvezérelt feldolgozási eljárások nemzetközi alkalmazási tapasztalati több évtizedes múlttal rendelkeznek, a hazai gyakorlatban azonban egyelőre csak néhány pilot eredmény született, holott a jelenlegi adatbázisok ennél sokkal szélesebb körű alkalmazási lehetőséget kínálnak. A szegedi szerzői kollektíva (Kozák Péter, Fiala Károly, Fehérváry István, Benyhe Balázs és Mrekva László) tanulmányának elsődleges célja az volt, hogy felhívja a figyelmet, továbbá növelje a bizalmat az adatvezérelt feldolgozási technikákkal kapcsolatban, mert ezek nélkül a rendelkezésünkre álló adatok töredékének feldolgozására és megértésére sincs lehetőségünk. Ezáltal esetleg olyan meghatározó összefüggéseket nem tárnak fel, amelyek új eredményeket is indukálhatnak a hazai vízgazdálkodásban. Az áttekintés az ATIVIZIG működési területére kidogozott, adatvezérelt eljárások során nyert tapasztalatokat részletezi: a felszíni lefolyás és a felszíni alatti vizek kapcsolatának vizsgálatában, az Alsó-Tisza árvízi előrejelzéseinél és a hullámtéren lévő növényzeti kategóriák automatizált meghatározásában. A vizsgálatokat a Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézete kutatóinak közreműködésével végezték el. Az ismertetett szakterületi fejlesztések a vízgazdálkodás területén új távlatokat nyitnak meg. Az eredményes belvízvédekezés alapja a belvízelvezető rendszer terhelésének és a rendszer teljesítőképességének ismerete. A belvízrendszerek terhelésének meghatározására a korábbi szakirodalmi megközelítések elsősorban a felszíni összegyülekezésből eredő lefolyásokat veszik figyelembe. Azonban a korábbi becslésektől eltérően a talajvízből eredő terhelések nagyobb hatással vannak a belvízrendszerek teljesítőképességére, különös tekintettel a földárja jelenséggel érintett területeken. Priváczki-Juhászné Hajdú Zsuzsanna tanulmányában egy ilyen területen végzett belvízmodellezés menetét és eredményeit ismerteti. A belvízképződés és a lefolyás bonyolult természeti és antropogén tényezőinek leírására, a dinamikus és időben változó folyamatok kezelésére a hidrodinamikai
