Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)
2023 / 2. szám
128 Gacsälyi József: A Tisza-Túr tározó rendelkezik. Ezen értékek megőrizhetők, illetve tovább növelhetők, elsősorban a vizes élőhelyek, vízterek fejlesztése révén. Ezért olyan fejlesztést kellett megvalósítani, ami biztosítja az értékek védelmét, mérsékli a fokozódó időjárási szélsőségek, az ár- és belvizek káros hatását, valamint az aszálykárokat. A fejlesztés komplex jellege azért fontos, hogy a megépülő létesítmények egyszerre több Jünkciót (vízkárelhárítás, vízpótlás, vizekkel való jobb gazdálkodás) is betölthessenek, valamint összekapcsolódjanak a határ két oldalán megvalósuló fejlesztések, A célkitűzések között megfogalmazásra került, hogy a fejlesztéseknek minimális érdeksérelemmel kell járniuk, vagyis illeszkedniük kell az érintett települések településrendezési terveihez. A projekt illeszkedik a 2014-15-ben kidolgozott Tisza-völgyi árvízvédelmi programhoz is. A stratégiai tervezési munkák során számos társadalmi egyeztetésre került sor. A javaslatokat a tervezők a lehetőségek mértékéig figyelembe vették. A projektet a társadalom részéről elfogadták. 3. A műszaki tervezést megalapozó hidrológiai elemzések, változatelemzés, egyéb hatásvizsgálatok A műszaki tervezést megelőző években több olyan fontos elemzés, vizsgálat folyt, amelyek megalapozták a megvalósításra javasolt műszaki változat kiválasztását, annak lényegét, a létesítményrendszer hidraulikai paramétereit, működtetésének elveit, koncepcióját. A vizsgálatokat több cég, intézmény, ukrán, valamint magyar szakértők bevonásával végeztük, részben a határvízi kapcsolatrendszer keretében, részben egyéb keretek között. A határon túli megvalósult és tervezett ukrán árvízvédelmi beavatkozások hatáselemzésének szükségességét, indokait elsősorban az adta, hogy a Felső- Tisza Tivadar feletti vízgyűjtőjének több mint 90%-a Ukrajnában, Kárpátalján található. Tehát ami ott történt, illetve történik, azt egyrészt a határvízi kötelezettségből következően össze kell hangolni, másrészt figyelembe kell venni a konkrét műszaki tervezés során. A vizsgálatokat két ütemben végeztük el: • Első ütemben megtörtént a hatáselemzés előzményeinek feltárása, indokainak, céljának részletes elemzése, elkészült a modellvizsgálatok magyar-ukrán egyesített alapadat-bázisa, megtörtént a modellezési munkák módszertani megalapozása, illetve néhány szcenárió előzetes modellezésére került sor. • Második ütemben további részletes modellvizsgálatokat végeztünk. A kapott számítási eredmények alapján összefoglaló megállapításokat tettünk a hatások mértékéről, jellegéről, valamint a rendszer közös üzemirányítási modelljének megalapozására. A 2001. évi felső-tiszai jelentős árhullámok után készült ukrán komplex
