Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)
2023 / 2. szám
Vízügyi Közlemények, CV évfolyam, 2023. évi 2. füzet 129 árvízvédelmi fejlesztési program összesen 42 hegyvidéki árapasztó száraztározó létrehozását irányozta elő. Ezen túl a terv vizsgálta a síkvidéki árapasztás lehetőségeit, valamint egyéb árvízi biztonságot javító intézkedéseket. A fejlesztési programot 2006-ban majd 2012-ben is felülvizsgálták. A 2012. évi felülvizsgálatot követően magyar-ukrán együttműködésben sor került az ukrán és a magyar (VTT) fejlesztési programok összeillesztésére. A magyar-ukrán közös árvízvédelmi fejlesztési koncepció 2014-2016. közötti kidolgozása során kétirányú modellezési munka folyt. • A hegyvidéki a területet a DIWA (Dlistributed WAtershed), döntően fizikai alapokon nyugvó, térben és paramétereiben is osztott dinamikus vízgyűjtő-hidrológiai modell-rendszerrel modelleztük. • Az alsó síkvidéki szakaszon, a szabadfelszínü lD-s hidraulikai HEC-RAS folyóhidraulikai programrendszert alkalmaztuk. 3.1. Mértékadó árvízszint számítások A mértékadó árvízszint az árvízvédelmi létesítmények tervezésének legfontosabb kiindulási alapadata. A magyarországi folyók korábbi mértékadó árvízszintjeit 15/1997. (IX. 19.) KHVM rendelet tartalmazta. 2012-ben, tekintettel a már egyre egyértelműbben megjelenő klímaváltozási jelekre és arra, hogy a korábban megállapított 1%-osnak tekintett árvizszintek az utóbbi 30-40 évben szinte az egész országban már megdőltek, elsőként a Felső-Tiszára, majd az ország egészére kitelj edően a mértékadó árvízszintek teljes körű felülvizsgálatára került sor. A MASZ meghatározása során a projekt tervezési munkáinak megalapozása keretében végzett előkészítő vizsgálatok eredményeit is figyelembe vettük. A felső-tiszai mértékadó árvízszintek meghatározására - tekintettel a vízgyűjtő országhatárral való osztottságára - magyar-ukrán együttműködésben került sor a Kormánymeghatalmazottak 2012. évi döntése alapján. A mértékadó árvízszint számításokat többféle módszerrel, közös munkacsoport keretében végeztük el. Egyrészt elemeztük a múltbeli adatsorokat, másrészt olyan hidrológiai szimulációs modelleket alkalmaztunk, melyek figyelembe tudják venni a klímaváltozási forgatókönyveket, vagyis a csapadékok térbeni és időbeni változékonyságának szélsőségesebbé válását. A szimulációs modellezés segítségével nemcsak a klímaváltozási trendeket, hanem a vízszintekre hatással lévő egyéb hatásokat (erdősültség, hullámtér változásai) is figyelembe vettük. Az elvégzett elemzések alapján az új mértékadó árvízszinteket a 16/2013. (HL12.) VM rendelettel hirdették ki, amelyeket későbbiekben a folyók mértékadó árvízszintjeiről szóló 74/2014. (XII. 23.) BM rendelet módosítás nélkül átvette.
